~7~

2.6K 168 11
                                    

Egész éjjel az ágyon forgolódtam álmatlanul, mert folyamatosan a költözés járt a fejemben. Elhagyni a megszokott környezetet, ahol felnőttem? Elképzelhetetlen volt számomra. A palota olyan hatalmas, én meg olyan pici. Ráadásul Kellin is eszembe jutott, ami miatt a gyomrom görcsbe rándult. A szombat vészesen közeledett, én pedig nem éreztem magamat késznek erre az egész felhajtásra. Egészen hajnalig forgolódtam, mire rájöttem, hogy már nem fogok aludni. Felvettem a köntösömet és a konyhába sétálva csináltam magamnak egy kávét. A bögrét a kezembe vettem és úgy mentem ki a kertbe, hogy megnézzem a napfelkeltét. Szokásom volt a szentimentalizmus, így nyugodtan kiélhettem ezt a perverziómat. Leültem a hintaágyra és a hátsókertet figyeltem. Legbelül tudtam, hogy ez volt az utolsó nyugodt reggelem. A kávét kevergettem és egy nagyot sóhajtottam. A Nap kezdett felbukkanni, de csak a sugarai és azok is a fák ágai között. Gyorsan csináltam egy képet instára és miközben kiraktam, mosoly kúszott az arcomra. Megmagyarázhatatlan okból történt ez az egész, de szívmelengető volt. Magam mellé tettem a telefonomat és hátradőlve beleittam a kávéba. Egyre több napsugár bukkant fel, végül már a Nap tetejét is lehetett látni.

- Hát itt vagy- hallottam meg Anne néni hangját az ajtóból. Felnéztem rá és bólintottam.

- Szia!- köszöntem- Csatlakozol hozzám?

- Hogy mondhatnék nemet egy hercegnőnek?- nevetve leült mellém és átölelt.

- Szerinted menni fog?- kérdeztem halkan.

- Egy ilyen fasza csaj, mint te, bármire képes- válaszoltam és megdörzsölte a vállamat.

- Köszönöm, hogy hiszel bennem- megittam, ami még a bögrében maradt és az ölelésébe bújtam.

- Nagyon szívesen!- a hajamba puszilt és csak figyeltük a napfelkeltét. Egy idő után viszont már bántotta a szememet, így bementünk a házba.

- A sofőröd nemsokára itt van a csomagjaidért- mondta Anne néni.

- Írok Alexnek, hogy jöjjön át. A palotába gyalog akarok menni- elindultam a szobámba.

- A szülinapodra megjöttek a meghívók. Az asztalodra tettem, hogy meg tudd hívni azokat, akiket szeretnél.

- Meghívó?- az ajtóból visszafordultam.

- A szülinapodra. Egyet eltulajdonítottam, ha nem gond- felmutatta a rózsaszín borítékot, amin fekete csipke minta volt. A királynő nagyon eltalálta az ízlésemet.

- Dehogy gond!- nevetve figyeltem őt- Hagytál kint nekem ruhát, vagy minden a bőröndökben vannak?

- A székeden vannak.

- Oké!- mosolyogva bementem a szobámba és írtam Alexnek. Amíg vártam rá, lefürödtem és felvettem a ruháimat, amiket a nénikém nem csomagolt be.

 Amíg vártam rá, lefürödtem és felvettem a ruháimat, amiket a nénikém nem csomagolt be

Ups! Ten obraz nie jest zgodny z naszymi wytycznymi. Aby kontynuować, spróbuj go usunąć lub użyć innego.

Alex éppen akkor érkezett, amikor a hajamat csináltam. Nem engedtem neki, hogy segítsen, mert szerettem volna, hogy maradjon hajam. Inkább csak az ágyamon feküdt és hangosan hallgattuk az egyik kedvenc közös számunkat, ami a "She looks so perfect" volt. Hangosan énekeltük miközben én próbáltam nem megégetni magam a hajsütővel.

A Trónörökös (1. évad)Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz