A Trónörökös (1. évad)

~14~

Kellin és én a tánc alatt végig egymást figyeltük. Elég zavarba ejtő volt, de nagyon élveztem, hiszen óriási rajongója voltam.

- Maya- szólt a tánc végén Joseph.

- Igen?- felnéztem rá, mert kicsit rám hozta a frászt.

- Szeretlek- mondta hangosan, ami már nem a jó értelemben volt zavarba ejtő.

- Ezt most kell benyögnöd ugye?- kérdeztem mérgesen.

- Én őszintén mondtam..

- Én meg őszintén küldelek el a francba- belemarkoltam a ruha szoknya részébe és kicsit megemeltem, hogy miközben távozok onnan, ne lépjek rá. Nem jutottam sokáig, mert Kellin hangja megállított.

- Hercegnő. Felkérhetem egy táncra?- kérdezte a mikrofonba beszélve. Felé fordultam és kicsit lefagytam, mikor láttam, hogy felém közeledik.

- I.. Igen- mondtam határozatlan hangon és csak arra eszméltem fel, hogy a tánctér közepén állunk.

- Melyik dalra szeretne velem táncolni?- kérdezte, én pedig azt se tudtam, hogy mit mondjak.

- If I'm James Dean..- a dal címét nem tudtam végigmondani, mert a tekintete megbabonázott. A mikrofonba énekelt miközben táncolni kezdtünk. A derekamra simította a kezét és úgy húzott közelebb magához. Mondanom se kell, hogy majdnem elolvadtam, mert a dalt nekem énekelte. A végén a szemembe nézett a lehető legmélyebben.

- Boldog születésnapot hercegnő!- mondta miközben a nyakába akasztotta a mikrofont. Ebből is látszik, hogy tapasztalt zenész. A derekamnál fogva magához rántott és közelebb hajolva összeérintette az ajkait az enyéimmel. Az egész nagyon gyorsan történt, így reagálni sem volt időm. Vagy is lett volna, ha nem ijedek meg. Szegényt kapásból felpofoztam, amit megbántam.

- Jézusom! Bocsánat!- a szám elé kaptam a kezemet, ő pedig felnevetett.

- Próbáljuk újra- nevetve szorosabban ölelt magához- Szép ütés volt.

- Köszönöm!- mosolyogva szemeztünk egy darabig, majd tett egy újabb merényletet a rúzsom ellen.
Átöleltem a nyakát és egy picit beletúrtam a hajába, mert már évek óta meg akartam tenni.

- Maya!- kiáltott mérgesen Joseph és a vállamnál fogva kirántott Kellin karjaiból- Mi a fenét művel?

- Ezt én is kérdezhetném. De nem akarok botrányt a születésnapomon- megigazítottam a hajamat és Kellin felé fordultam- Köszönöm a táncot Kellin!

- Én köszönöm!- mosolyogva meghajolt és visszament a színpadra.

- Magának elment az esze? Erre a pillanatra vártam már nem is tudom mi óta.

- Szerelmet vallok és utána hagyja, hogy egy ilyen huligán megcsókolja? Komolyan?- mérgesen közelebb lépett hozzám.

- Tudtommal nem vagyunk kapcsolatban, így semmi köze ahhoz, hogy mit csinálok. Vagy, hogy kivel csinálom. És most ha megbocsát, van még pár beígért táncom- azzal otthagytam és már jött is Vic, hogy táncoljunk.

- Kellin és ön tényleg csókolóztak?- kérdezte egy nagy mosollyal.

- Igen. Nem is tudtam, hogy ilyen jól táncoltok- jegyeztem meg, hiszen egyszer sem léptek a lábamra. Se Kellin, se Vic.

- Köszönöm! A tánc végén én csak egy puszit kérek az arcomra- szemtelenül mosolyogni kezdett.

- Erre nem tudok nemet mondani- bólintottam és örömében felemelt és megpörgetett.