7.

3K 147 6
                                    

"The feeling I felt when we first kissed."

Valaki mindig felkér táncolni, így egy perc nyugod percem sincs, de valahogy nem is bánom. Harry kér fel a legtöbbször, de a többiek sem restek. Mellesleg nagyon szeretek táncolni. Fél tizenegy körül, Harry megkeresi Chloe-t és elvinné lefektetni, de ő viszont Lux-al akar aludni. Nem sokkal később elő is kerül a kislány, meg egy nő, akiről megtudom, hogy Harry anyukája.

- Na pöttöm, a nagyi felvisz titeket, jó?

- Nem, apu gyere te is!

- Jaj, Chloe...

- Légyszi apuuu!!

- Jó, oké. - áll fel az asztaltól Harry. Chloe megfogja a kezét, majd odajön hozzám és az én kezemet is húzni kezdi.

- Gyere te is.

- Pöttöm, hagyd Liát...

- Én szívesen jövök.

- Rendben. - elindulunk fel a lifttel a szobákig. Bent a kicsik átöltöznek pizsibe, majd fogat mosnak. Chloe kijön a fürdőből és Harry elé áll.

- Szép lett? - kérdezi és vicsorogni kezd. Halkan elnevetem magam.

- Igen. Most pedig alvás. - bemásznak az ágyba és kapnak egy-egy jóéjt puszit.

- Liaaaa!

- Igen?

- Tőled is kaphatok?

- Én is? - erre egyáltalán nem számítottam.

- Öhm... persze. - mondom és mindkettejüket megpuszilom. Mielőtt elmennénk Harry megöleli Anne-t.

- Köszönöm, anya.

- Ugyan, menjetek csak, mulassatok. Én már úgy sem maradtam volna sokáig. - aztán még egy meglepetés ér, mert Anne hozzám lép és engem is megölel. A liftbe beérve Harry szólal meg elsőnek.

- Annyira szeret téged. - elmosolyodom.

- Nem is értem, miért.

- Van pár tippem. - összehúzott szemöldökkel nézek rá.

- És mégis mik lennének azok?

- Mondjuk, hogy gyönyörű vagy. Meg sokat foglalkozol vele. Nem csak azért, mert a tanára vagy, hanem egyébként is. Meg, hogy is mondjam, amióta ő itt van velem, azóta nem igazán volt nő az életemben, a családtagokon kívül. Nem tudom, ez még új neki is meg nekem is. De egyáltalán nem rossz. - többet nem szólalunk, meg. Tudom, hogy reagálnom kéne valahogyan arra, amit mondott, de fogalmam sincs mit kellene mondanom. Az éjszaka folyamán még megismerkedem, Gemmával is, aki elmondja, hogy mennyire szépnek talál és hogy nagyon hasolítunk Chloe-val. De most komolyan, miért mondja mindenki ezt? Szőke göndör haj, kék szem... és?

Hajnali kettőkor kimegyek a teraszra, mert kell egy kis friss levegő. Harryt is kint találom, egy pohár whiskey-vel.

- Hát te? Minden oké? - kérdezem, amikor leülök mellé.

- Persze, csak bent iszonyú meleg van.

- Egyetértek. - a zakóját és a nyakkendőjét is már levette, az ingét pedig kissé kigombolta. - Nincs kedved sétálni egyet a parton?

- De van. Menjünk. - kiissza a poharat és feláll, én viszont elveszem a poharat és kiveszek belőle egy jégkockát. A számba rakom, majd felállok én is. Elindulunk, igazából fogalmam sincs merre és végig beszélgetünk, mindeféléről. Egy hosszú, benyúló móló mellett hirtelen megállok.

- Kimegyünk oda?

- Ha szeretnél. - kacsint rám. Amikor a végéhez érünk leveszem a cipőm, mert már nagyon fáj benne a lábam. Elég csúszós a fa, mivel vizes, így Harrybe kapaszkodom.

- Harry... kérdezhetek valamit?

- Akármit.

- Miért mondja mindenki, hogy hasonlítunk Chloe-val?

- Mert így van.

- De... semmi közünk egymáshoz. - erre Harry nem válaszol, úgyhogy folytatom. - Meg ez csak külsőleg van így.

- Nem teljesen.

- Mi?

- Hát nem is tudom... csikis vagy? - kérdezi, de meg se várja a válaszom, az oldalamhoz nyúl és csikálni kezd. Ficánkolok és nevetek a karjaiban.

- Jó, oké. Oké, elég. - mondom, mire elenged, de ahogy ezt megteszi én megcsúszom és a vízben kötök ki.

- Jól vagy? - néz rám Harry aggódva, amikor feljövök a víz alól.

- Persze, csak húzz ki. - lenyújtja a kezét, én megfogom és ezt a régi trükköt felhasználva berántom magam mellé.

- Ez nem ér! - szól rám.

- Dehogyisnem. Tudod mi nem ér? Az hogy neked leér a lábad. - igen is, ő áll a vízben, én meg kapálózok, hogy a felszínen maradjak. Nem mond semmit, csak közelebb jön és a derekam köré fonja a kezeit és megtart. Felnézek rá. Az egyik keze lesiklik a combomra és megemelve, a csípőjére húz. Megértem a célzást és átkulcsolom a lábaimmal. Homlokát az enyémnek, dönti majd az arcomra simítja a kezét. Tekintetétől nem tudok elszakadni. Lassan közelít hozzám és megcsókol. A testem felforrósodik, a kezem pedig a hajába túr. Mintha áramot vezettek volna belém. Mikor elhúzódik, a szemeit újra az enyémekbe fúrja. De mivel minden szép pillanatot megszakít valami, így ezt is. Most éppen én, meg a tüsszögésem.

- Meg fogsz fázni. Mennünk kéne. - mondja Harry, majd leemel a csípőjéről. Nem mondok semmit. Észreveszek egy létrát így azt választom kiszállási módnak, míg Harry felhúzza magát, azon a részen ahol beestünk. Mindkettőnk ruhája a testünkhöz ragad. Nem bírom megállni, hogy végig ne mérjem. Megfogjuk a cipőinket és elindulunk visszafelé. Nem szólunk semmit ami egy kicsit frusztrál, de az viszont megnyugtat, hogy Harry kezét érzem a derekamon. Visszaérve beszállunk a liftbe. Csukódna be az ajtó, de egy kéz megállítja. Lou és Dani száll be mellénk.

- Hát veletek meg mi történt? - kérdezi Lou, de mi csak egymásra nézünk és elmosolyodunk.

----------------------------------------------
Kérlek írd le a véleményedet!

Sajnálom, megbántam [H.S.]Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang