Alfaság Testközelből /Befejezett/

14.fejezet-Telihold

Tamal
Tessa ötletéből adodóan egy kihalt raktárépületben gyűltünk össze. Hayley egyre idegesebb lett, ezzel ingerelve Eviet és Iant. Ígyhát ők hárman pörögtek, míg mi, Nickkel figyeltük őket. Tessa amint elhagytuk az iskolát, felszívódott. Még most sem tudom, hol lehet.
-Talán ez mégsem jó ötlet. - motyogta Hayley.
-Ennél jobb ötletünk már úgysem lesz. A lényeg, hogy messze vagyunk a belvárostól - vontam meg a vállamat.
-Ez igaz - bólintott Nick, majd az egyik vasoszlopnak dőlve a földre csúszott.
Abban a pillanatban megéreztem az erőt, amely egyre inkább nőtt.
Felkelt a hold.
Azonnal Evieék felé fordultam, akik riadtan bámulták az előugró karmaikat. A szemük felragyogott és egy pillanat alatt a hold fogjai lettek. Még időnk sem volt, hogy reagáljunk rájuk. Ian gondolkodás nélkül ránk rontott és Evie pedig Hayleyt vette célba. Tudva, hogy képes megvédeni magát, hátat fordítottam és futni kezdtem. Teljes erőmből rohantam és meg sem kellett fordulnom, hogy tudjam, Ian gond nélkül tartja velem az ütemet.
Eleinte csak az volt a célom, hogy elhúzzam Evie mellől. Ketten túl erősek lennének együtt, ellenünk. Viszont amikor megláttam a szemben lévő, erős, kőfalat, tudtam, mit kell tennem.
Még inkább begyorsítottam és alig egy pillanatra hagytam, hogy a hold uraljon. A lendületem elég volt, hogy felfussak a falra, majd onnan egy hátraszaltóval Ian mögött termettem, aki tudatlanul futott be a csapdámba.
Megragadtam a vállát, magam felé fordítottam és az alkaromat a torkához nyomtam, erősen.
Egy ideig prüszkölt, csattogott, utána viszont lehunyta a szemét és a teste elernyedt.
Nagyot sóhajtottam és elengedtem.
Ian a földre csúszott, majd eldőlt, akár egy krumplis zsák.
Vártam egy pillanatig, hogy megbizonyosodjak róla, lélegzik még, majd visszaindultam Hayleyhez.
Időközben előkerült Tessa is.
-Gondban vagyunk! - jelentette ki, mindenféle kertelés nélkül.
-Nem mondod! - mordult fel Hayley, aki éppen Evie karmait próbálta távol tartani az arcától.
Azonnal mellé ugrottam és lerántottam róla a bétát.
-Nem rá gondolok! - mutatott Tessa Evie felé - Hanem azokra, kinn! - intett a háta mögé, de én értelmetlenül bámultam az üres bejáratot - Itt vannak az alfák.
-Itt? - kerekedett ki Hayley szeme.
-Igen. A városban. - magyarázta Tessa.
-Nem. - ráztam meg a fejemet. - Még közel nem állunk készen egy harcra. Tartsd fel őket!
-Már Nick intézkedik. - vonta meg a vállát a Vörös.
-Nick? Miért Nick? - akadtam ki, mire mind a két lány értetlenül nézett rám.
-Mentem volna inkább én? Akiért jöttek? Akkor felesleges volt az egész. - rázta a fejét elegedetlenül Tessa és bár nehezemre esett, igazat adtam neki.
-Most inkább foglalkozzunk a bétáimmal - szólt közbe Hayley, utána felém fordult. - Hol van Ian?
-A sarokban - intettem a hátam mögé, mire Tessa ellépett mellettem és a mutatott irányba indult.
-Ugye nem ölted meg? - suttogta Hayley alig hallhatóan.
-Nem. Csak elájult. Viszont nem tudom elhinni, hogy képes vagy bízni abban a Vörös Ördögben - pillantottam Tessa felé.
-Nem bízom benne. Viszont, ha ő ezt hiszi, akkor legalább megtudjuk, hogy mire készül. - vonta meg a vállát, utána az arca komoly lett és a hátam mögé pillantott.
-Nem hazudtam az ittlétemet illetően. Egyébként a kutyátok kiszökött - vágott hozzám egy kabátot, majd megfordult és csak a válla felett szólt vissza. - Megyek. Megkeresem. Ti addig foglalkozzatok a másikkal!
Mint egy végszóra, Evie felugrott és hatalmas morgás kiséretében Hayleyre vetette magát.
Hatalmasat káromkodtam és a lány segítségére siettem. Feleslegesen. Mire odaértem, Hayley lerántotta magáról a lányt és a földhöz szorítva, hatalmasat morgott a meglepett béta arcába, aki egyetlen nyikk-szó nélkül visszaváltozott emberré. A homlokán már gyöngyözött az izzadság, mikor kábultan körbefordult.
-Mi történt?
-Kicsit bekattantál - vonta meg a vállát Hayley hanyagul.

Tessa
A fák elhúztak mellettem és a világ elmosódott, ahogy a fékevesztett béta után rohantam.
Néhány ág megcsapta az arcomat és felsértette a bőrömet, de nem foglalkoztam vele. Magam sem tudtam, miért ennyire fontos most, hogy elkapjam ezt a srácot. Valószínűleg az egésznek több köze volt ahhoz, amit Hayley mondott, mint ahhoz, hogy ez a vérfarkas bárkinek is árthat. Hajtott a dűh és a fájdalom.
"Nem bízom benne."
Annyi év után ez a mondat fájt a legjobban. Igen, elkövettem egy hibát, de ha őszinték akarunk lenni, Hayley gondolkodás nélkül azt tette volna, amit én, a helyemben. Lehet, hogy idősebb vagyok, de egészen egy hónappal ezelőttig Lucas árnyékában éltem, abban a tudatban, hogy bármi van, ő megvéd. De elárultam és most a falkából mindenki vagy halott vagy a halál szélén áll, miattam.
Vörös köd ereszkedett rám és még jobban begyorsítottam. Csak azt vettem észre, hogy már túl közel vagyok a bétához, hogy lefékezzek. Egyenesen nekirohantam és mind a ketten a földön kötöttünk ki. Én a derekán ültem ő pedig teljesen kábán feküdt alattam. Szerintem fogalma sem volt róla, hogy mi folyik itt. Azonnal lefogtam a karjait, nehogy ártani tudjon nekem. Sajnos nagyon hamar visszanyerte az uralmat a teste felett és rámmordult.
Ez volt az a pillanat, mikor eltört nálam a mécses.
-Elég legyen már! Az istenit! Szerinted nekem nem lenne más ezer dolog, amit szívesebben tennék, ahelyett, hogy téged üldözlek? Elkövettem egy hibát, amiért irgalmatlan nagy árat kell fizetnem. Nem álltam készen, érted? Az én hibámon már nem tudok változtatni, de a tiedet megakadályozhatom. Tudom, hogy emberi alakodban képtelen lennél ártani bárkinek is. De ez teliholdkor megváltozik. Elveszíted az uralmat a tested felett és egyetlen szemrebbenés nélkül képes lennél végezni egy emberrel. Nem fogom hagyni, érted? És tudod miért? Mert pontosan tudom, mi az a bűntudat. - a végére már csak suttogtam. Képtelen voltam tovább kiabálni.
Meglepetten vettem észre, hogy Ian egyetlen szó nélkül, csendben figyel.
Nem emberi alakjában volt, de nem is farkas alakjában. Félig átváltozott. A szeme ragyogott, mégis értelmet olvastam ki belőle a gyilkolási vágy helyett.
Elmosolyodott, amitől egy pillanatra elővillantak tűhegyes fogai.
-Tudtam, hogy van szíved - suttogta, majd felhajolt és az ajkait az enyémekre szorította.