Alfaság Testközelből /Befejezett/

10.fejezet-A falka tagjai/II.

Nick
Mindenki kikerekedett szemmel nézte a lányt.
Ian megrázta a fejét, közben újra emberré változott. Meglepetten tapasztaltam, hogy egyikük sem kezdett félni.
-Hayley - szólalt meg Evie mellettem - Ő az a srác, akiről meséltem. - intett felém, mire egy picit meglepődtem.
Evie tudta, hogy ő az alfa?
A lány nem foglalkozott Evievel.
-Most, hogy mindenki itt van - kezdett bele Hayley - Szeretném leszögezni az elején, hogy nem így terveztem ezt az egészet.
Evie zavart tekintettel nézett rám. Előre sajnáltam szegény lányt. Nem lehet könnyű ez most neki. Tudat alatt már biztos sejti a helyzet súlyosságát.
-Miről beszélsz?
-Mind a kettőtökben van valami közös.
Mindenki csendben várta a folytatást. Hayley vett egy nagy levegőt és kimondta.
-Én haraptalak meg titeket. - pillantott először Ianre, aztán Eviere.
-Nem - suttogta a lány mellettem. - Nem nem nem nem.
Hayley arcán szomorúság suhant keresztül.
Hosszú csend következett. Csak Evie halk tiltakozása hallatszott.
-Sajná...- kezdte a barna hajú lány, de Evie közbevágott.
-Hátba támadtál! Bíztam benned! - fakadt ki.
-Tudom és sajnálom. Nem így terveztem. - próbált hárítani Hayley, de Evie nem adta könnyen magát. Lépett egyet előre. A szeme felragyogott.
-Hogy tehetted? - sziszegte.
-Te is tudod, hogy nem direkt volt. - rázta meg a fejét Hayley.
-Honnan tudnám? Végig megvezettél engem! - kiabált rá magából teljesen kikelve Evie. A hangja már inkább állati volt, mint emberi. - Már azt sem tudom, mit hihetek el neked. Tényleg Hayleynek hívnak, vagy az csak egy hazugság volt, mint minden más?
-A nevem Hayley. És nem hazudtam neked. - suttogta a lány.
Evienek ekkor már a tépőfogai és a karmai is előcsúsztak.
Ebből még balhé lesz.
Hayley lehajtotta a fejét és kerülte Evie tekintetét, aki ekkor Ian felé fordult.
-Te kicsit sem akadtál ki? - ordított rá a szerencsétlen srácra.
-Én már tudtam - adta meg Ian a végső döfést. Evie szemei kikerekedtek. Hayley felé fordult, és egyenesen a lánynak rontott. Nagyot lökött rajta, majd még egyet. Az alfa nem ellenkezett. Csendben tűrte a béta kiborulását, ami nyílván még eltart egy ideig. Evie korábban sem viselte jól a hazigságot, de most, hogy vérfarkas lett, az érzelmei felerősödtek és a dühe sokkal veszélyesebb volt, mint eddig. Korábban soha nem ütött meg senkit.
Most viszont lendült a keze és a tenyere Hayley arcán csattant.
A lány szeme elkerekedett és meglepetten nézte Eviet.
Ekkor a lány nekiugrott és verekedni kezdtek. Hayley csak hárított, tudta, hogy egy véremmenő küzdelemben megerőltetés nélkül győzne. És ártani sem akart a bétájának. Ettől eltérően Evie mindent beleadott. Teljes erőbedobásból támadt, melyet most a harag táplált.
Tamal gondosan kikerülve a lányokat mellém sétált.
-Nem kéne leállítanunk őket? - kérdeztem, mire felnevetett.
-Viccelsz? Ez a legjobb rész! - mutatott rájuk.
Ekkor Ian is becsatlakozott a beszélgetésbe.
-Ti nem tudjátok, ez milyen. Szükség van most a harcra. Ez is része a megbocsáltásnak. Ezért nem lépett még Hayley közbe. - magyarázta és az egyik fának dőlve zsebrevágta a kezét.
Tamal a földre ült és a fűszálakat tépkedve figyelte a lányok harcát.
Hayley harcmodora figyelemreméltó volt. Gond nélkül kerülgette Evie ütéseit. Még egy sem talált be.
Előnyére szólt az alfának, hogy ő már hozzászokott ehhez az egészhez és most gond nélkül használja az eddig szerzett tapasztalatait. Ezzel szemben Evienek még új ez az egész.
Néhány perc múlva Evie lassúlni kezdett és ez volt a végszavam.
-Na jó! - álltam fel és Hayleyre néztem - Elég lesz!
Ekkor a lány megvillantotta vörös szemeit és a bétára mordult, mire ő visszavonulót fújt.
A szeme visszatért az eredeti színéhez és fáradtan dőlt el a fűben.
Hayleynek meg sem kottyant ez a kis fogócska. Egyenletesen lélegzett és Eviet figyelve álldogált a fák közt.
-Ejha! - füttyentett Tamal elismerően, mire elmosolyodtam. Ilyen is ritkán van. De azt is tudtam, hogy sosem ismerné be Hayley előtt, hogy lenyűgözte a lány harci technikája.