~part 21 : Az új házban~

46 4 0
                                    

Reggel, szószerint majdnem kiráztak az ágyból!
- Hagyj még 5 percig! Légyszi! - motyogtam a párnámba.
- Úgy nem értelek, ha a párnádba motyogod! - rázott tovább. De jó érzés, ha nem hagynak aludni!
- Hagyj még aludni! - mondtam már neki.
- De csengettek az ajtón - rögtön felpattantam és leszaladtam. Kinyitottam az ajtót, Marci állt ott egy rózsával a kezében... Fura ez a fiú!
- Szia... Mi a franc... - nem hagyta végig mondani a mondandómat.
- Kérlek bocsáss meg! Hülye voltam, hogy nem vittelek haza, nem álltam szóba veled! Kérlek...
- Nyugi! Semmi baj! Csak felhúzott az, amit Lara adott nekem...
- Ez a tiéd - adta a kezembe a rózsát. Beleraktam egy vázába és öntöttem bele vizet.
- Köszi, de én most nagyon félek - ültem le a kanapéra.
- Miért? - szoroskodott hozzám.
- Miattunk - huppant le Dani is -, mert ugye fiúk vagyunk, ketten vagyunk...
- Jah... Ok... Mit csináljunk? - kérdezte Marci.
- Film? - tettem fel bizonytalanul a kérdést.
- Neeeeeeee! Elég volt nekem a tegnapi filmezés! - ellenkezett Dani.
Ránéztem a ,,mondd el, de azonnal" nézéssel.
- Tegnap filmeztünk...
- Nem is! Én nem! - hadonáztam a kezemmel összevissza
- De, filmeztünk... Felelsz vagy Mersz után... Az volt, hogy Felelsz vagy Mersz után ittunk és te kicsit megbolondultál. Átmentünk Gáborhoz mi ketten és Ádám... Meg még jó páran... Buliztunk... Te ugye sokat ittál, pedig mondtam, hogy ne. Te ellenkeztél. Majdnem lefeküdtél egy fiúval, de megláttam, hogy felfelé húz téged, megragadtam a kezedet és hazahoztalak. Filmeztünk, majd te elaludtál pizsamában az ölemben... Felvittelek a szobába és beleraktalak az ágyba... Én lejöttem és elaludtam. Ez volt - mondta Dani.
- MOST KOMOLYAN ELVITTED ŐT EGY BULIBA? -Marci szépen kiakadt... Már hogyha a kiakadás lehet szép...
- Nem bulinak indult... De az lett belőle... Nyugi Marci! Nem vettem el Laritól! Eszem ágába sem jutott! - tette fel kezét védekezően.
- Oké... Legközelebb nem hagylak egyedül! - nézett rám a Szerelmem.
- Na én viszont megyek! Meglátogatom a nagymamáékat! Sziasztok! - köszönt el Dani.
- Helló! - köszöntem.
- Csá! - emelte a kezét Marci. Ezzel a pillanattal ki is lépett a házból... Csak ketten vagyunk... Én és Marci... Mik lesznek még itt...
- A házba lehet már költöznünk? - törtem meg a csendet.
- Aha - mosolyodott el. Ajjajj... Itt történni fog valami...
- Nem! Még nem! Inkább csak költözzünk be! Jó? - löktem el magamtól.
- Oké, de nem kell löködni! Gyere, menjünk az új házunkhoz - ragdta meg a kezemet. Kihúzott az ajtón, amit be is zárt. Honnan van kulcsa? Mindegy... Elmentünk a házhoz, majd be is költöztünk. A cuccokkal be is költöztünk. Aranyos kis ház! Igen, vettünk egy házat! Igen, házat! Szép nagy! Kívül hófehér, ahogyan látom van kettő erkélyünk. A háznak van kapuja, kerígése. Ez egy igazi családi ház! Megadták nekünk a kapukódot, majd benyomkodtuk a kódot. Bementünk a házba, ahol fekete falak vártak minket. Ez volt az előszoba. Beljebb mentünk, ahol fehér falú nappali volt. A tv a falon, azzal szemben pedig egy fehér kanapé. A kanapé előtt van egy sötétbarna színű dohányzóasztal. Egy szép nagy szürke szőnyeg hevert ott. Jobbra egy ugyanolyan sötétszínű falépcső volt. Egyenesen a konyha, ami ugyanúgy sötét bútor, fehér falak. Gyönyörű!
- Én megkeresem a szobámat! - indultam is az emeletre.
- A szobáNKAT - emelte ki a többes számot.
- Oké! - már fent is voltam, majd jobbra mentem. Bal oldalt volt egy ajtó, azon bementem. Ott volt egy szép nagy francia ágy - Megvan! Gyere nézd meg! - telepedtem az ágyra.
- Indulok! - hangján hallottam, hogy mosolyog. Benyitott a szobába, majd leült hozzám.
- Nagyon puha sz az ááááágy! - nyújtottam el az 'á' betűt.
- Az igaz... De mostantól csak mi ketten és a kutya. Apropó! Kutya! Van külön kutyaszoba! - nevetett egyet.
- Az igen! - nevettem én is. - Sajnos csak ketten... Egybe vagyok zárva egy perverzzel...
- Akit így szeretsz - megcsókolt. Jó régen csókolt meg. Igaz, én Őt így szeretem.
- Igaz - suttogtam ajkaira. - De ne legyen még semmi - elmosolyodtam.
- Kár... Kár, hogy még semmi... MÉG! - suttogta fülembe. Kirázott tőle a hideg.
- Én inkább csak fekszek az ágyon. Ha akarsz csatlakozni, akkor majd gyere.
- Oké. Megetetem a kutyát. Elzárom a biztonság kedvéért a kutyát. Áthívhatok néhány embert...
- Oké... És mennyi az a néhány ember? - vontam fel az egyik szemöldökömet.
- Négy embert. Gábor, Ádám, Krisz és akivel társaloghatsz, de semmi többet, Danit. Nah majd jövök.
- Oké - kiment, majd elővettem a telefonomat.

Sziiaa Lola!
Hello Lari! Jó régen beszéltünk! Jó, mist csak irogatunk... Mi történt veled míg én nem voltam? Hogy állsz Justinnal?

Ekkor összeszorult a gyomrom. Hogy állsz Justinnal? Hát...

Szakítottunk...
Mi?! Hogyan?!

És elmondtam mindeeent... Mindent egészen a Felelsz vagy Merszig.

És Helga, Vera lettek, persze utánad a legjobb barátaim. Marci a fiúm.
Ahamm... Rohadjon meg az a kis... Valami! - ezt Larára értem.
Jah! Most Marci megeteti a kutyát, el is zárja őt a biztonság kedvéért, majd áthív néhány haverját... Pontosabban Gábort, Ádámot és Kriszt. Danit csak miattam... Oké Marci! Oké! Nem lehetek veletek, csak Danival... Nem baj, csak hát ő szerelmes belém... Veled mi történt? Ádámmal hogy állsz?
Hát ugye mi nem maradtunk Veszprémen, itt vagyunk Pécsen... Minden nagyon jól működik! Éés nem vette még el a ...
Ahamm... Hát Marci se nekem... Senki se! Már nagyon akarja a kis perverz! Mindig azt mondom, hogy várjon 😂
Ügyes vagy tudod?
Tudom! Maga az Ász! 😂😂

- Kivel irogatsz? - kérdezte Marci, ami megijesztett, ezért felugrottam egyet.
- A szívbajt hoztad rám! Lolával.
- Oké. A srácok hamarosan jönnek. Azaz egy óra múlva - hát ha neked az hamarosan...

Bocsi, csak mennem kell... Megérkezett Marci... Most hallgatnom kell a hülyeségeit... Szia!
Sok sikert! Szia!
Köszi szépen! 😜
Nincs mit! 😜

- Jó - tettem a telefonomat az éjjeliszekrényemre.
- És most? - vágta a perverz mosolyát, ezért sejtettem mit akar... Azt...
- Nem.
- Lécci!
- Nem.
- Légysziiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!
- Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeem! Nincs vita!
- Aaaaaaaahjj! - dőlt az ágyra arccal lefelé.
- De én nem akarooom!
- Oké... Akkor mit csináljunk?
- Feküdjünk.
- Oké.
- Fázok - bújtam hozzá közelebb.
- Ne melegítselek fel? - lemoshatatlan mosoly került arcára.
- De, de ne úgy!
- Okéé! - feküdtünk egészen addig, míg le nem telt az egy óra. Csengettek. Marci felkelt, majd lement. Pár perc után Dani jelent meg a szobában.
- Szia.
- Szia - megütögettem a mellettem lévő helyet. Leült mellém és beszélgetni kezdtünk.
- Kivel volt eddig a legjobb csókod? - kérdezte... Hááááát...
- Hmm...
- Akkor nem a Marcival, ha gondolkodsz rajta - nevetett egyet, erre beléütöttem. - Hé!
- Hagyj gondolkodni! Hmm...
- Oké...
- Veled...
- Öröm hallani, de miért velem? - kérdezte felvont szemöldökkel.
- Hááát... Nem tudom... Gondolom van neked tapasztalatod...
- Hát van - mosolygott. De utálom ezt ha így mosolyog.
- Az miatt?
- Aha. Úgy eddig tíz lánnyal...
- Arra nem voltam kíváncsi...
- Nem baj! Azért mondtam, mert hogy tudjad mennyire van tapasztalatom.
Most komolyan arról beszélgetünk?! Én se vagyok normális, az fix!
- Lemegyünk a többiekhez? - tettem fel a kérdést.
- Aha - le is mentnk. Filmeket néztünk (már amit tudtunk). Alig volt hely a kanapén, ezért így ültünk: Marci a szélén, én az ölében, igen, az ölében, Gábor mellettünk, mellette Ádám, Dani meg a földön ült. Mivel másfél vagy két fejjel magasabb volt nálam Marci, ezért pont szembe volt az arcom az övével. Ott aludtam el, az ölében... Remélem nem csinál velem semmit...

Itt van ni Dani képecskéje:

Itt egy újabb rész, amiiiiiiiiben megint voltak azért perverzségek

اوووه! هذه الصورة لا تتبع إرشادات المحتوى الخاصة بنا. لمتابعة النشر، يرجى إزالتها أو تحميل صورة أخرى.

Itt egy újabb rész, amiiiiiiiiben megint voltak azért perverzségek... Nem sok, de volt. Ha tetszett ez a rész, akkor csillagozd meg!
Szioo!

My Life Is A Dream/Az Életem Egy Álom //BEFEJEZETT\\حيث تعيش القصص. اكتشف الآن