Prológus

403 26 2
                                    


Már 1 éve ugyanazt álmodom.Amióta apu meghalt,egy vadászbalesetben,mindig,ugyanazt álmodom.De egy résznél sosem jutok tovább.


Rohanok.Mellettem csaholás hallatszik.Oldalra nézek.Egy hatalmas Fehér farkas rohan mellettem.A bal oldalamra nézek,ahol az Apukám fut .Majd egyszer csak puskalövést hallok,mire az apukám holtan esik össze.Nem állok meg,futok tovább könnyeimet nyelve.Ekkor figyelem meg a környezetemet is.Az erdőben vagyok,a bokrok,fák már össze-vissza vagdosták az arcom és a kezem.A hajam annyira szemembe lóg,hogy alig látok tőle.A könnyeim egyre csak folynak az arcomon.Még egy lövés.Oldalra nézek,de a farkas még mindig mellettem fut,bár látom,hogy egyre kétségbeesettebben néz rám.És ekkor rájövök.Az előbbi golyó az oldalamat találta el,csupán az adrenalin miatt nem éreztem.A fájdalom olyan élethűen hasít az oldalamba,hogy sikítva ébredek fel.


Sziasztok!Remélem tetszett a prológus,és remélem nem lett olyan rossz.Ez az első sztorim tehát örömmel várok bármilyen kritikát(ne kíméljetek!)!És ha kommentelsz,légyszi írd meg folytassam-e!

Hol volt,hol nem volt...A valóságon túlWhere stories live. Discover now