Csendben ettük a reggelinket...vagy ebédünket,nem is tudom pontosan mennyi lehet az idő,amikor csengettek.Eddig teljesen a gondolatainkba voltunk merülve...vagyis csak én,ő csak tapintatosan nem ,,mesélt" többet.Carla,mintha a széke megégette volna,úgy ugrott fel,és egy ,,kinyitom" felkiáltással már-már szinte repült,hogy kinyissa az ajtót.Én tovább...gondolkodtam.Vagyis a ,,gondolkodás" szó nem fejezi ki azt amit éppen csináltam.Nem,inkább ültem,magam elé meredve,és értelmeztem a szobában elhangzottakat.Időközben kaptam ruhát is,de amikor megkérdeztem hová lett az enyém,csak annyit mondott ,,Ne is akard tudni".Ekkor,mint az ostorcsapás,úgy csattant egy mély tiszteletet parancsoló hang:
-Tudjuk,hogy bent van,engedj be!Nem érted,hogy veszélyes?Az egész falkára nézve!
Amikor megfordultam,és kilestem az ablakon,egyszerűen ledermedtem.Egy csapat ember,nők,férfiak egyaránt a ház előtt gyülekeztek,és üvöltöztek.
Na,ne!Miért pont velem történik ez?
Hangos ajtócsapódás,és még hangosabb üvöltözés hallatszott.Carla rontott be a konyhába,és a könyökömnél megragadva a hátsó ajtó felé kezdett húzni.
-Most jól figyelj rám,Kate.Ők ott kint mind érted jöttek.Úgy gondolják,hogy veszélyes vagy.Gondolom nem akarod úgy végezni,mint az apád,tehát amint kinyitom azt az ajtót-bökött az állával az ajtó felé-fuss!Ne nézz hátra!Menj a nagymamádhoz,oda nem tudnak követni téged!
-Várj!Azt mondtad apa?Mi történt vel...-nem hagyta,hogy befejezzem a mondatot,már nyittotta is az ajtót,és kilökött rajta.
-FUSS AZ ÉLETEDÉRT!
2017.06.18.
أنت تقرأ
Hol volt,hol nem volt...A valóságon túl
مستذئبMindenki ismeri a ,,Piroska és A Farkas'' történetét.De nem így... Kate Town tipikus 17 éves lány,aki Disney meséken nőtt fel.Csakhogy ő minden történetet egy kicsit másképp képzel el.A kedvence a ,,Piroska és A Farkas'',amit persze szintén egy ki...
