Hol volt,hol nem volt...A valóságon túl

11.rész-Barátok mi?(Kate szemszöge)

Mire befejeztük a reggelit,teljesen kiborultam.A nagyi nem mondott semmit,csak nézett rám ridegen,és ette azt a gusztustalan zöld...valamit.Teljesen elment az étvágyam,és csak arra vágytam,hogy hazamenjek,és áthívjam Toryt.De persze ez nem történhetett meg.

Már a szobámban pakoltam vissza a cuccaimat,mivel a nagyi nagyon is jól van,ahogy látom.Az utazótáskám már kész volt,épp indultam volna.

-Hová készülsz?-hallottam meg a nagyi hangját.

-Haza.-feleltem,miközben próbáltam megemelni a táskát.

-Ugyan miért?-kérdezte értetlenül.Most komolyan nem esik le neki?

-Fura dolgok történnek velem,mióta idejöttem.-erre csak felhúzta a szemöldökét,várva,hogy folytassam.-Itt van ez a fenevados történet!Az,hogy beleestem egy kibaszott szakadékba,és túléltem!De nem tudom hogyan!És ahogy látom te sem akarod elmondani!-borultam ki teljesen.Észre sem vettem,hogy üvöltök.

-Befejezted?-kérdezte irritálóan nyugodt hangon.

-Nem!Majd akkor fejezem be,ha elmondod végre mi történt!

-Már elmondtam.Nem tehetek róla,hogy nem tudod,vagy inkább nem akarod felfogni.Egyébként most nem mehetsz el,vendégeket várunk ebédre.2 vadász.Majd ők válaszolnak neked.Kíváncsi vagyok mi lesz a reakciód amikor meglátod őket.Addig készülődj,ők elég fontos emberek.-azzal egyszerűen otthagyott.

Kész,vége,nem bírom tovább.Milyen vadászok?!Mire kíváncsi?Hamarabb fagy be a pokol,mint hogy én kicsípjem magam a hülye képzelgései miatt.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * 

A délelőttöm dühöngéssel telt.Amikor feljött Winnie, kishíján eltaláltam egy párnával.

-Kész vagy?-erre csak dühösen meredtem rá,mire ő egy ,,Inkább hívom Sebastiant" felszólalással kiment a szobából.Pár percig csend volt,addig én az általam okozott káoszt néztem.

-Kate!Winnie azt mondja nem akarsz lejönni!-robbant be a szobába,de meg is állt,amikor meglátta a káoszt.Olyan mélyet sóhajtott,hogy szerintem még Ausztráliában is hallották.

-Hát nem is!

-Miért?A vendégek csak rád várnak.

-Nem érdekel,nem akarok.

-Hát jó,akkor majd leviszlek!-azzal felkapott,és mint valami krumplis zsákot az ajtó felé vonszolt.

-Hé!Mondom,hogy nem!-visítottam és próbáltam az ajtóba kapaszkodni,de nem jött össze.Zseniális ötletem támadt!

-Mondd,meddig akarsz még tapizni?-ha zavarba hozom akkor lerak,és én visszamehetek a szobámba.

-Ez nem fog összejönni,Kate!Winnie is mindig próbál zavarba hozni amikor ezt csinálom vele.Régi trükk.-basszus!Akkor ideje belenyugodnom.

Amikor már az ajtó előtt állt,lerakott.

-Ők egy szervezetnek dolgoznak,és nagyon fontos emberek!Ne csinálj butaságot!-ezzel kinyitotta előttem az ajtót,és belökdösött.

A nagyi az asztal végében ült,és még 2 ember,akik háttal nekem,így nem láthattam az arcukat.Viszont rossz előérzetem volt.

-Á!Az én drága unokám,egyetlen reményünk!-szólalt meg a nagyi negédes hangon-Gyere Kate, rád vártunk!-ahogy kimondta a nevem,a 2 ember megmerevedett egy pillanatra,az egyik még a csészét is elejtette.Majd hirtelen felém kapták a fejüket.Nem hittem a szememnek.Adam és Tory volt az...

Sziasztok!Bocsi,hogy ennyit kellett várni,de nem volt ihletem!Viszont egy kéréssel fordulok felétek.Valaki ért a borítótervezéshez?Szeretném lecserélni a borítót,de én nem tudok ilyet csinálni!:(Ha valaki elvállalná,írjon rám privátban,és ott megbeszéljük,milyenre gondoltam.Előre is köszönöm!