The Moon's Daughter (TW + D.H.ff)

23.rész

,,-Mert együtt vagyunk.-jött oda Derek és hátulról átölelte a derekam...."

-De hát ő sokkal idősebb nálad.-emelte fel a hangját.

-Eric, elég lesz. 18 éves lettem nemrég. Derek 22 éves. Ha jól tudom neked is egy 15 éves barátnőd van. 4 évvel fiatalabb mint te, úgyhogy nincs miről beszélnünk.-kiabáltam rá.

-De ez nem ugyan az!-motyogta.

-Miért, miben különbözik?-kérdeztem.

-Hagyjuk. Inkább vedd át a pólódat, mert így nem mehetsz iskolába.-mutatott a majdnem teljesen csupasz mellkasomra.

Derek elvezetett minket az autójához. Ő beült a kormányhoz én az anyós ülésen foglaltam helyet, a bátyám pedig hátul ült. Hazafuvarozott engem. Átvettem a pólómat és indultunk iskolába.

***

Délután Eric jött értem. Azt mondta, hogy menjek át hozzá, mert nemsoká megérkeznek anyáék és akkor segítsek nekik kipakolni. Így is tettem. Elballagtam a címre amit SMS-ben küldött a bátyàm. Kicsit furcsáltam hogy ismeretlen számról írt, de aztán végül nem fogalalkoztam vele. Becsöngettem az ajtón.

Ahelyett hogy valaki kinyitotta volna nekem, hátulról befogtàk a szemem és számat. Elhúztak valahova. Akár hogy próbálkoztam kiszabadulni, nem ment. A farkas nem engedelmeskedett.

Mikor beértünk valamilyen helységbe, a támadóm levette kezeit rólam, így körbe tudtam nézni. Először villám gyorsan megfordultam, hogy lássam ki rabolt el. Eléggé meglepődtem.

-Ha támadsz, azzal magadnak teszel rosszat.-mondta.

-Mit akartok tőlem?-kérdeztem.

-Gyere. Elmesélek neked valamit. Mutatott egy szoba felé. Előtte mentem.-Foglalj helyet.

Tettem amit mondott, és leültem a kanapéra.

-Nos! Szerintem tudod, hogy nagyon fontos vagy nekünk. Amikor múltkor a támadásnál átálltál a Mccall falkához, az nekünk nagy veszteség volt. Te még nem rég óta vagy farkas, így nem tudsz még mindent. Például hogy érzheted a másik szagán hogy mit érez. Mikor te odáálltál a Hale mellé, áradt belőle a hazugság. Ha nem hiszel nekem, akkor gyere ide és nyugodtan szagolj meg.-lassan odamentem hozzá és szippantottam egyet. Őszinte. Nem akarom elhinni hogy Derek egész végig hazudott nekem. Képes volt elvenni a szüzességem, én pedig bedőltem neki. Nagyon naív vagyok.

-Mit tegyek?-kérdeztem. Erre Deucalion elmosolyodott.

-Tudtam én hogy okos lányka vagy. Újab támadást indítunk Scotték falkája ellen. De meg kell ígérned, hogy most nem állsz át a másik oldalra.-fordította komolyra.

-Ígérem.-bólintottam.

***

Néhány órával később Deucalion szólt, hogy írjam meg Dereknek, hogy szakítok vele, mielőtt újra találkozom az ikrekkel.

Lexi❤🦄😍: Szakítani akarok. Ne írj többet.

Farkasom❤🐺: Lexi gyere haza és beszéljük meg. Kérlek! Nem akarom hogy vége legyen.

Erre már nem válszoltam, mert nem tudtam mit. Fájt az, amit velem tett.

-Végeztél?-nyitott be a szobámba Deucalion. Bólintotta egy aprót.-Rendben. Gyere, a fiúk már nagyon látni akarnak.-mosolyodott el. Követtem őt egészen a konyháig. Mikor beléptünk, körbenézni sem volt időm, mert valaki lerohant.

-Mi a faszt csinálsz te bolond?!-röhögtem.

-Hiányoztál ám.-engedett el. Óvatosan biccentett maga mögé, hogy van még valaki akit üdvözölnöm kéne. És tényleg. Ott állt Aiden, szemeit végig rajtam tartva. Lassan elindultam felé, majd mikor előtte voltam, megragadta a derekam és magához rántva megcsókolt. Hirtelen felindulásból visszacsókoltam. Nagyon jól esett. Alsó ajkamat megnyalta, bejutást kérve. Megadtam neki. Halk köhintést hallottunk, mire azonnal szétváltunk. Amikor megfordultam, egy vigyorgó Ethannal találtam szembe magam. Úgy tűnt mindjárt felrobban a boldogságtól.

-Minek örülsz ennyire?-kérdeztem.

-Áhh semminek. Viszont ti szeritem most fel fogtok menni a szobádba és megbeszéltek mindent.-kezdett el kettőnket a kijárat felé tolni. Hát, még nem tudom mi lesz ebből, de majd meglátjuk.