Reggel mosolyogva ébredtem. Hamar kipattantam az ágyból és a fürdőbe mentem. Fogat mostam, a hajamat pedig befontam. Magamra kaptam a ruháim és a cipőm, a cuccaimat behajigáltam a bőröndömbe és kimentem az ajtón.
Bekopogtam a férfihez aki átváltoztatott. Természetesen szívesen fogadott. Eligazítást kértem tőle, hogy most hogyan tovább.
-Nemsokára idejön érted egy autó, ami elvisz téged Beacon Hillsbe. Minden cuccodat átszállították az új lakásodba. Iskolába kell majd járnod. Ahova mész, ott elég sok a természetfeletti lény. Lehetőleg ne keveredj galibába. Remélem hamar meg fogsz barátkozni az ott élő farkasokkal.-mondta.
-Akkor én megyek is, és várom az autót. Köszönöm a segítséget.-mosolyogtam rá,majd elhagytam az épülete.
Már épp száltam volna be a kocsiba, mikor meghallottam egy hangot, ami a nevemet kiabálta.
-Lexi! Tényleg el akarsz menni?-kérdezte Nicholas.
-Teljesen biztos vagyok benne.-válaszoltam érzelemmentes arcal. Ő közelebb lépett hozzám, hogy megcsókoljon, de én elfordítottam fejem, így csak arcrapuszi lett belőle.
-Szia Nicholas!-köszöntem el tőle végleg, majd beszálltam a kocsiba. A visszapillantóból még láttam, hogy erőtlenül nézett az autó után, majd sírva lerogy a földre.
5 óra hosszú kocsikázás után végre megálltunk egy nagy hát előtt. Irtó jól néz ki! Megköszöntem a fuvart, majd kiszálltam. Az ajtót nyitva találtam. Amint beléptem, elém tárult egy kis folyosó, ami a konyhába vezetett. Onnan átléptem a nappaliba, ami meglepetésemre hatalmas volt. Lent még van egy pince és egy fürdő. Az emeltem összesen 2 szoba van. Egy az enyém a másik pedig a vendégszoba. Ezen kívül itt is van egy fürdő. Egy szoba ami tele volt gitárokkal. Azt nem értem, hogy honnan tudták, hogy szeretek gitározni, de mind egy.
Még van egy gardrób, ami már tele van a ruháimmal. Összességében eléggé tetszik a ház.
Ahogy beléptem a saját szobámba, leesett az állam. Ez egyszerűen gyönyörű!
Már minden a helyén van, és nekem csak a bőröndömben lévő cuccokat kell elraknom. 10 perc alatt készen is lettem ezzel. Úgy dönötöttem, hogy megkeresem az iskolát, ahova mennem kell majd.
Ahogy kiléptem a házból, észrevettem, hogy van egy garázs is. Érdeklődve megindultam felé. A kulcsal ( amit megtaláltam a konyhapulton ) sikerült elég hamar kinyitnom. Amint megpillantottam az autót, elfelejtettem levegőt venni. Bent egy gyönyörű fekete Lamborgini állt, mellette pedig egy ugyan olyan színű motor.
Na jó! Ezekre kinek van pénze?! Maximum egy milliomos tud venni ilyen dolgokat, ráadásul ilyen mennyiségben. Esetleg még egy rabló...
Miután kitöprengtem magam, magamra vettem egy bőrkesztyűt és felpattantam a motorra. Már nagyon rég vezettem ilyet, úgyhogy lássuk, hogy még mindig megy-e.
Út közben több embert is megkérdeztem, hogy merre van az iskola. Végül 20 perc alatt csak odataláltam. Leparkoltam és bementem az épületbe. Ha már itt vagyok, akkor be is iratkozom. Megkerestem az igazgatói irodát, majd kopogtam és végül benyitottam. Egy ősz pasi fogadott.
-Jónapot! Lexi Evans vagyok...-nem hagyta, hogy befejezzem a mondatomat, mert közbevágott.
-Jajj örülök, hogy jöttél. Elfogadtuk a jelentkezésed. Fel vagy véve. Tessék itt vannak a könyveid, az órarended és a szekrényed kulcsa. Már holnap kezdhetsz is itt.-hadartal el és a kezembe nyomta a dolgokat.
-Uhh rendben köszönöm. Viszlát!-mondtam, majd elhagytam az iskolát. A cuccokkal az ölemben hajtottam haza. De hát én nem is jelentkeztem még be! Lehet, hogy ezt is a férfi intézte, aki megharapott?!
Délután még megvettem a tancuccokat ( találtam a konyhaszekreényben elég sok pénzt ), majd bepakoltam a táskám. Gyorsan lefürödtem, majd lefeküdtem aludni.
YOU ARE READING
The Moon's Daughter (TW + D.H.ff)
WerewolfLexi Evans a 17 éves lány, egy hatalmas nehézségen megy keresztül. Át kell vészelnie egy átváltozás, majd a vele járó nehézségeket. Mert ő egy vérfarkas.