Miért pont Ő?

Miért pont Ő? #17

„Basszus Blake is B-s"
-Jó, akkor most fogj vissza vagy a féltett kincsét levágom és a homlokára ragasztom és csillámpónit csinálok belőle. -  mondta egy kicsit ingerülten Mary. 
-Milyen menő lenne már egy csillámpóni.  Ráadásul csak a miénk lenne.  De.  NEM!!!  Hagyd szépen békén.  Nem így rendezzük le, mert 1 nekem lenne bajom, hogy elmondtam 2 tényleg elhitted hogy erősebbek vagyunk nála?? 
-Oké,de azért gondolatban megcsináltam ezt vele. -furcsán néztem a barátnőmre.  Mikor is lett ő ilyen...  Hogy is mondják...  Perverz és agresszív egyszerre.  Mondjuuuk...  Jó terv lenne...  Talán fájna is neki.  Te jó ég...  Miről fantáziálok én ?! És én mikor lettem ilyen?! 
Eközben megjött a tanár és bementünk.  Aztán elkezdte mondani hogy mi is ez valójában és mi jelentősége lesz majd ha főiskolára megyünk blablabla.. 
Óra után Maryvel a büfébe indultunk kaját venni. Nem bírta ki, rálépett Blake lábára úgy igazán izomból mikor mentünk ki a teremből.  Balke pedig elég mérges és ilyen "Hogy mersz rálépni a vadonatúj Vansemre?!" tekintettel nézett barátnőmre, de nem szólt semmit.  Éljen a telepátia...
Hazaérve a suliból elterveztem, hogy tanulok és sorozatmaratont tartok.  Épp szendvicset készítettem magamnak, amikor Mark vágódott be az ajtón EGYEDÜL.  Meglepetten néztem rá? 
-Hol hagytad a haverjaidat? 
- Mondtam nekik hogy ma nem jönnek át,mert takarítunk.- közölte teljesen természetesen.
-Maximum te takarítasz,mert én nem. Amúgy is miért kéne takarítani?  Anyáék csak 1-2 hét múlva jönnek. 
-Aha.  De pénteken házibulit tartok.  -vonta meg a vállát
-Itt?!  Neee...  Én hányást nem takarítok előre szólok!! -fintorodtam el undorodva.  - meg mást se -tettem még hozzá. 
-De szerintem elhúzok itthonról pénteken.   -jelentettem ki.  Semmi kedvem nem volt házibulihoz.  Főleg akkor nem ha nálunk van.  És amúgy sincs választásom. 
Másnap a suliban Mary a nyakamba ugrott. 
-Mi az öröm oka?  -kérdeztem mosolyogva. 
-Képzeeld.  Daniell megint randizni hívott.  Péntek este megyünk.  De nem árulta el hova, csak annyit hogy nagyon nagyon fog tetszeni.  És annyira jóóó.  -ugrált örömében.  Nagyon örülök neki, hogy boldog.  De egy kicsit szomorú is voltam, hogy akkor most mi a frászt kezdjek magammal péntek este.  Mert Maryhez nem mehetek.  Bingó...  Akkor Alexnél alszom.  Talán neki nem lesz randija Daniellel. Na jó.  Meg mással sem.  Mivel suliban nem láttam Alexet suli után írtam neki egy üzit, hogy miért nem volt suliban. 
Me: Szia.  Nem láttalak ma suliban.  Hogy hogy nem jöttél? 
Alex: Szia!  Képzeld influenzás lettem, és sajnos 40•-os lázzal itthon fekszem.  Nem is tudok fent lenni.  Meg minden bajom van. 
Me: UH. Szegénykém.  Jobbulást.  Hagylak is pihenni.  Szia
Alex: Szia
Szegény Alex..  És szegény én...  A péntek estét itthon kell töltenem izzadó piaszagú undorító gyökerek között.  
A hét unalmasan telt és gyorsan. Rohamosan közeledett a péntek.  Marynek nem is szóltam róla, nem akartam hogy rajtam agyaljon a randiján.  Csütörtök délután miután hazaértem a suliból bekapcsoltam egy kis zenét és nekiálltam összedobni valami kaját, mert már amióta anyáék elmentek nem is ettünk normális kaját csak olyat amit rendeltünk, de az nem mondható normálisnak.  Palacsinta kiváló lesz.  Nekiálltam csinálni, amikor az ajtó kivágódott és Mark meg Dave trappoltak be rajta egy csomó sörrel chipsszel, ropival és még megannyi piával.
- Na holnap melyik barátodhoz mész át? -kérdezte a bátyám
-Sajnos itthon maradok, mert senki sem ér rá. 
-Elég sokan leszünk, és hát tudod..  Nem nagyon ide való lennél.  De azért tudod, hogy nagyon imádlak hugi. 
-Én sem így terveztem, hidd el és el leszek a szobámban nyugi, ki sem mozdulok majd.  Bealmolok.  Viszek kaját meg innivalót, és az ajtómra kiírom, hogy magán terület ne lépj be, vagy meghalsz.  Vagy hasonlók.  -
Ezen muszáj volt nevetnünk. 
Pénteeek...  Neeee..
Suli után hazamentem.  4 óra fele elmentem tusolni nehogy Mark valamelyik haverja előbb jöjjön és "véletlenül" rám nyisson.  Felhúztam egy bő pólót meg egy rövisnadrágot (Eszméletlen meleg volt bent) 
Magamra húztam a takarót és a laptopomat az ölembe helyeztem.  Talán fél órával később Mark kukucskált be az ajtómon. 
-Mindjárt itt lesznek.  Ha baj van nyugodtan szólj. 
-Okés.  De ne idd le magad nagyon. 
-Igyekszem.  -mosolygott majd kiment. 
Alig egy órával később a zene már bömbölt a földszintről.  Csodás.  Már elég késő lehetett, amikor kimentem a mosdóba.  Amikor visszamentem a szobámba és benyitottam, amit akkor láttam..  Kicsit sem volt para..  Áh..  Dehogy.