Perfect - [ One Direction FF. ]

25. fejezet

Léna szemszöge

Azt hiszem, bátran állíthatom, Niall mellett tökéletes az életem. Szinte egész Mullingart körbejártuk, barataival kiegészülve. Voltunk moziba, parkba, focipályán - nézőként, persze.

Minden mesébe illő volt. Egészen a mai napig. Na, persze, nem velünk volt a baj.

Az egész úgy kezdődött, hogy hajnali háromkor megcsörrent Niall mobilja, aminek hangjára mindketten felkeltünk.

- Mi van? - morogta Niall álmosan a telefonba. - Liam, itt még hajnal van... Nem, ébren van... MI? - kiáltott fel hirtelen.

- Mi baj? - kérdeztem ijedten. - Add ide, Niall - vettem ki barátom kezéből a telefont.

- Léna, nagy baj van - hangzott fel Liam ijedt hangja. - Reby... ő... szünetet kért - motyogta.

- Oké, Liam, semmi baj - nyugtattam. - Figyelj, adom Niallt, beszélni van valami ötlete.

- Hozd el ide - szólt bele a szőke srác a telefonba. - Nem viccelek. Figyelj, anyámmal nem lesz gond, hidd el. Jól van, a szokotthoz képest... Oké, holnap után várunk, csá - tette le.

- Jönnek ide? - mosolyodtam el.

- Ahaaa - húzta el a végét. - Szólok Harrynek, meg Zaynnel és Lounak is. Meg persze Csengének.

Legközelebb Niall káromkodására keltem.

- Az a jó búbánatos balf@sz...

- Mi az? - kérdeztem álmosan.

- Elfelejtettem - mondta lehajtott fejjel. - Ma van két éve, hogy a baleset volt. És én elfelejtettem. Ki kell mennem anyával a temetőbe.

- Megyek veled - jelentettem ki, ellentmondást nem tűrően. - Adj öt
percet.

Egy óra múlva a temetőbe voltunk. Maura célirányosan indult el a sírkő felé. Mentem utána, de előbb megragadtam Niall kezét, magam után húzva.

A sír egyszerű volt, de szép. Már, ha lehet egy ilyen helyre ilyet mondani. Márvány, egyszerű felirattal.

,,Chris Gallagher, 1974 - 2015.
Szerető férj, fiú, édesapa és lelki társ
Nyugodj békében!"

- Sajnálom - súgtam Niall fülébe, kezét szorítva. - Jól vagy? - kérdeztem, miutám rápillantottam. Nagyon sápadt volt, arcán könnyek csorogtak lefelé.

- Persze - törölte meg az arcát szabad kezével, majd átkarolta édesanyja vállát is.

Maura nem sírt. Elszánt, bánatos tekintettel nézte az emlékhelyet, aztán visszaölelte a fiát. Így álltunk egy darabig. De ezután olyan történt, amire álmomban sem számítottam volna.

Niall édesanyja mellém lépett, és átölelt. Ez azért volt meglepő, mert eddig egyszer sem szólt hozzám.

- Köszönöm, hogy vigyázol a fiamra - suttogta bele a fülembe.

- Én köszönöm - súgtam viszza.

Így álltunk egy darabig, egészen úgy, mint egy család. De sajnos vissza kellet indulnunk, mert kezdett hideg lenni, és az eső is szemerkélt.

- Menjünk el enni - szólalt meg hirtelen Maura.

- Nem vagyok éhes - rázta a fejét Niall. - Nem lehetne máskor menni? - kérdezte, mire édesanyja csak bólintott.

- De, persze - mosolyodott el a nő.

Niall szobájában ültünk, néma csendben. Vagyis, Niall volt csak néma, én próbáltam kiszedni belőle, mi baja van.

- Mi lesz, ha elveszítelek? - kérdezte lassan. - Úgy, mint anya apát, aztán Christ. Vagy mint Greg Denniset.

- Niall - öleltem át. - Ez bántott egész nap?

- Igen, ez - felelte. - Nem szeretnék nélküled élni. Sosem voltam még ilyen boldog, senkivel sem - motyogta.

- Én sem voltam még ilyen boldog - jelentettem ki az igazat. - És sosem foglak elhagyni.

- Honnan veszed? - aggodalmaskodott, kezébe véve a gitártját.

- Onnan, hogy szeretlek - mondtam ki nyíltan.

Niall ledermedt, abba hagyta a gitarozást.

- Tényleg? - kérdezte meglepettem.

- Igen - biztosította, aztán átöleltem.

- Léna?

- Igen?

- Én is szeretlek - húzott magához egy gyors csókra, majd lefogta a húrokat, és belekezdett egy gyönyörű számba, amit nem ismertem.

- Ezt ki írta? - ráncoltam össze a szemöldökömet.

- Nem ismered - rázta a fejét. - Vagyis, ismered, de nem fogom elmondani.

- Ki írta? - ismételetem meg a kérdést.

- Niall volt - nyitott be Maura. - Egész este ezen dolgozott.

Ledöbbentem. Niall ilyet tud egy éjszaka alatt összedobni? Kérdőn barátomra néztem, aki csak takarta előlem vörös arcát.

- Neked írta. Rólad szól - mondta még Maura, majd becsukta az ajtót, kettesben hagyva enegem a fiával.

#Lena
Ennyi jött össze, így a szóbeli után néhány órával. A következőt Csenge fogja hozni.