17. fejezet

430 19 0
                                    

Csenge szemszöge

Teljesen elvesztettem a fonalat. A tanár tajtékzott és csak járkált fel-alá. Még az igazgatóiba is lement. Itt még nem is lett volna probléma, mivel nem egy diákja, hanem három viharzott ki az óra közepén, de hogy háromszor szólni az igazgatónak! Ez már kicsit túlzás.

Szünetben már nagyon meg akartuk tudni, mi is történt pontosan. Lementünk az udvarra, ahol ott volt a három jómadár: Léna, Niall és Louis. 

- Mégis hol voltatok? - kérdeztem kicsit félve, vajon milyen választ kapok.

Léna gyorsan, szinte már hadarva kezdte mondani mi is történt. Az összefoglalás végére már kicsit sem voltam meglepve a gyors döntésük miatt. Sőt, kicsit meg is könnyebbültem, hogy  Theonak nincs nagy baja, csak bárányhimlős.

- Aranyos. Biztos kedvelnétek - mosolyodott el Léna.

- Én megvárom, amíg elmúlik a bárányhimlője - mondtam csendesen.

- Na mi van? Félünk egy kis betegségtől? - piszkált Harry.

- Mondod ezt annak, aki még nem volt bárányhimlős - vágtam oda kicsit mérgesen Harrynak.

A srác rögtön elszégyellte magát. Végül is nem hibáztathatom, nem tudhatta, hogy még nem voltam bárányhimlős. De akkor is meg akartam valahogy leckéztetni. A következő óra megint olasz volt. Nem hazudok nem élveztem.
De a tesiórát annál inkább élveztem. Mivel ma röpiztünk egész órán. Mi lányok kiélvezhettük hogy a fiúk amilyen jól fociznak annyira bénák a röplabdázásban. Szegény Louist még el is találták. Ez még magában nem is vészes, de aki eltalálta az Zayn volt. Nem vesztek össze csak az a helyzet hogy egy csapatban voltak. Ezen elszórakoztam, de azért nem piszkáltam egész nap. Én nem, de Harry. Ellene nem tehettem semmit. Néha már kezelhetetlen. Meg is lett a jussa a kárörvendésének.
A következő két órank matek de az utána lévő óránk irodalom volt. Harry úgy akarta eltölteni mint a többi irodalom órát. Csak sajnos Veréb jött be a terembe.

- Figyeljetek! - rikácsolta - A mai irodalomórát én tartom. 

A teremben egy nagy sóhajt lehetett hallani. Én sem voltam boldogabb. Harry elkezdett hozzám beszélni. Nem volt szerencséje mivel Veréb észrevette. És ha nem is a saját óráján van akkor is imádja a diákokat feleltetni.

- Mr. Styles! Felállni! - ripakodott rá szegényre. 

Csaknem húsz percen át feleltette. A másodikként Louis felelt. Amúgy Harry hármast. Louis négyest kapott!! Nem hittem volna hogy ezt a napot is megélem. Louis és a négyes. Ráadásul csak egyszer súgtam neki én és úgy szint egyszer Reby.
Az utolsó óránk töri volt. Az hamar elrepült.

Suli után Harry elvitt a közeli parkba. Sétálgattunk. Mikor Harry kiszúrt egy fagylaltárust. Én leültem egy padra amíg ő elment venni két fagylaltot. Amíg vártam leült mellém egy lány. Nagyon ismerősnek tűnt. 

- Figyelj - mondta nekem flegmán - Száj le Harryről! 

- Hogy mi? Most miért mondod ezt?

- Talán azért mert . . .

Itt nem tudta befejezni a mondatát mert Harry elindult felénk. Mikor ideért a lány elviharzott.

- Ki volt ez? - tekintett rám kíváncsian. Majd adott egy gyors csókot.

- Nem tudom. Csak azt hogy ő ismer. Te ismered?

- Nem, még sosem láttam - felelte szerintem őszintén.

- Ő viszont burkoltan közölte hogy, száljak le rólad - mondtam halkan.

Harry teljesen ledöbbent. Mi az hogy valaki akiről azt sem tudja kicsoda, azt mondja száljak le róla.?! Megnyugtatott mert azt mondta senki nem állhat közénk. Furcsa de bíztam benne. Még üldögéltünk egy darabig a padon. A fejemet a vállára hajtottam. 

- Kezd hűvös lenni - mondta Harry.

Felajánlottam, hogy menjünk át hozzánk. Nem nagyon kellett rábeszélni. Hamar odaértünk. Pont filmet néztünk mikor Ádám megérkezett. A filmet amit néztünk Harry választotta. Valami horror film volt. Nagyon megijedtem az egyik jelenetnél. Harry ezt ki is használta mivel átkarolta a vállam.

- Ez neked nem korai még hugi? -  hallottam a bátyám hangját a hátam mögül.

Most tényleg a bátyám akar kioktatni szívügyekben, mikor a múltkor is én kapartam össze őt.

- Nem -  vágtam rá.

- Ja. Így is szerintem jó vagyok első fiúnak - mondta Harry büszkén. 

- Képzelem - mondta a bratyóm unottan. Amiért kapott tőlem egy szinte már gyilkos tekintetet. Vette a lapot. - Még nem volt alkalmam bemutatkozni. Ádám Clark - nyújtott kezet az immár vele szemben álló Harrynek.

- Harry Styles. 

Harry velünk vacsorázott. Megismerkedett a szüleimmel. Szerintem kedvelik. Miután végeztünk kikísértem. Ádám is jött volna de anyum visszahívta. 

- Nem is volt olyan f*sz most velem a bátyád mint a múltkor. Talán kezdi birni a képem?

- Biztosan - mondtam kicsit kihangsúlyozva.

Mielőtt Harry elindult visszafordult hozzám és adott egy csókot. Ez viszont más volt mint a többi. Az eddigiek nem voltak ilyen érzékiek. Mielőtt ténylegesen elindult ezt mondta:

- Holnap este hatra jövök érted.

- De hova megyünk?

- Legyen öt. Amúgy egy haverom bulijába -  felelte lazán.

# Csenge

Ez lett volna a 17. rész. Remélem tetszett

Perfect - [ One Direction FF. ] Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang