Perfect - [ One Direction FF. ]

1. fejezet

LÉNA SZEMSZÖGE:

 Tegnap nagyon meglepődtem, mikor megérkezett az új testvérem, aki egyébként iszonyatosan jól néz ki. Az még nagyobb meglepetés volt, mikor a legjobb barátnőm, Rebeka, akit mi csak, Reby –nek hívunk, üzenetet küldött. Annyit írt, hogy neki is lett egy új tesója, aki szintén rohadt helyes.

Ma pedig kiderült, hogy Louis nem egyedül jött. Az összes haverja költözött vele. Ez még nem volt annyira meglepő, de az már igen, hogy Reby mostohatesójával ismerik egymást, sőt, legjobb haverok.

Egyébként barátnőmnek igaza volt, az összes srác rohadt helyes, de szerintem Niall néz ki a legjobban. Azt is megfigyeltem, hogy Liam nagyon szemez barátnőmmel, aztán mikor Csenge megjelent, feltűnt, hogy Harrynek sem közömbös a lány. Na, persze, a többi fiú szerint Harrynek mindenki bejön, akinek lányneve van.

Nem volt alkalmunk sokat beszélgetni, mert becsengettek.

- Mi az első óránk? – lépett mellém valaki. Így hangról nem ismertem volna fel, de azért az ír akcentus kitűnik a brit közül.

- Matek – feleltem, mire Niall elfintorodott.

- Jó vagy belőle? – érdeklődött a srác, miközben leültünk a terembe. Egymás mellé. A szemem sarkából láttam, hogy Reby mellé Liam ült be, Csengéhez pedig Harry pattant be.

- Az ötösöm megvan, de nem vagyok matekzseni – ráztam a fejem, mire a szőke elnevette magát.

- Én kettes vagyok belőle, szóval nálam csak jobb lehetsz, úgyh... - elharapta a mondatot, mert bejött a tanár.

A matektanár. Ő egy külön sztori! Mi csak Verébnek becézzük, mert úgy néz ki, és annyit is ,,csiripel", mint egy veréb. Mindenki utálja, kivéve talán Csengét, mert ő tényleg jó matekból.

- Jó reggelt! – visított, elnézést, köszönt a nő. – Ebben az iskolában köszönni se tudnak? Bejöttem, gyerekek! Na! Te ki vagy?! – ordított rá Harryre.

- Harry Styles – felelte a srác.

- Jó vagy matekból? – morogta Veréb.

- Négyes vagyok, tanárnő – motyogta Harry, a banya meg csak bólintott.

- Többen vagytok ti itt újak! - ordított fel, mire mindenki összerezzent. A tanárnő idecsörtetett a pad mellé, mire bennem az ütő is megállt. – Szőke! Ki vagy? Hányas vagy matekból?

- Niall Horan vagyok. Kettes voltam – a végét már csak motyogta szegény srác. Nem csodálom, ez a nő egy elmebeteg!

Veréb csak elfintorodott, majd megkérdezte a többi srácot, milyen osztályzatuk volt ebből a rendkívül hasznos tantárgyból. Zayn-nek és Liamnek nagy szerencséje volt, mindketten négyesek voltak. Aztán jött Louis. Aki közölte, hogy ő megbukott matekból, már másodszor jár ebbe az osztályba.

Nem volt vészes, csak fél órát ordított a tanárnő, hogy itt ilyen jeggyel ki is csapják, most rögtön ki is sétálhat. Louis meg felállt, és kiment az ajtón. Az volt az egyetlen szerencséje, hogy éppen csengettek, ezért nem kaphat lebaszást.

Niall röhögve kelt fel mellőlem, majd elindultak kifelé a többi fiúval, minket is magukkal hívva. Elindultunk megkeresni a mostohatesómat. A srácok szerint a tornateremnél kell keresni, mert általában focizik, ha ideges.

Tényleg a pályán volt, éppen kapura rúgott.

- Tomlinson! – ordította Liam. – Ne duzzogj már, gyere, kezdődik az irodalom!

Louis még egyszer belerúgott a labdába, majd elindult felénk.

- Mi van, húgi? – karolta át a vállam nevetve. Ezek szerint nem volt annyira ideges.

- Lou, menj már, büdös vagy! – löktem el a karját.

- Dehogy vagyok – engedett el. A szemem sarkából láttam Niall dühös arcát, ahogy minket figyel. Mi baja lehet? Ki érti a fiúkat?

Az irodalom az iskola másik szárnyában volt, a tanár viszont késett. Öt perccel később megjelent az igazgatóhelyettes, és közölte, hogy néma csöndben foglaljuk el magunkat, mert a tanárnő ma nem tud bejönni.

Niall, aki most is mellettem ült, vigyorogva fordult felém.

- Hogyhogy Kanadába költöztetek? – kérdeztem, mire a máskor vigyorgós arca elkomorodott. Végül nagy sóhajjal elkezdte.

- A szüleim elváltak, de nem akartam velük maradni, nem vagyunk túl jó kapcsolatban. A bátyám viszont itt él, hozzá költöztem. Nagy meglepetés volt, mikor a többiek közölték, ők is költöznek. Pont ide – nevette végül el magát. Istenem, annyira aranyos! Mindenen tud nevetni. Szerintem nem találok olyan témát, amin elszomorodna. – Te mióta élsz itt? – kérdezte.

- Mióta az eszemet tudom – feleltem neki.

Ezalatt az óra alatt nagyon sok mindent megtudtam a srácról, de ahogy láttam, Rebynek is volt mit hallgatni Liamnek hála. Harry és Csenge is összehajolva sutyorogtak.

Niall élvezettek mesélt magáról. Azt mondta, régen imádott focizni, de már nem játszhat, mert nem engedik neki. Láttam rajta, hogy ez érzékenyen érinti, ezért nem is faggattam róla. Inkább meghallgattam, ahogy a gitározásról beszél, meg hogy imád énekelni. Folyékonyan beszél spanyolul, ezen kívül csak földrajzból erős, a többiről azt mondta, nem is akar beszélni.

Ezek után én is elmondtam, hogy az irodalmat imádom, de a többi tantárgyat kevésbé. Nem értette, hogy lehet utálni a földrajzot. Én meg azt, hogy lehet szeretni. Ezen elvitatkozunk egy ideig, pontosabban kicsengetésig.

A másik két óra halál unalmas volt, nem is történt rajta semmi, mert nekem meg Rebynek emelt angol volt, a többiek viszont franciára mentek. Csenge bioszra, Niall meg spanyolra.

Mikor kiértünk a suliból Rebyvel, már nem volt ott egyik fiú sem. Aztán megjelent apa, értem jött autóval, de legjobb barátnőmet is hazadobtuk. Az egész utat végigbeszéltünk, a fiúkról, persze, megoldottuk, hogy apa ne értsen semmit.

Otthon legnagyobb meglepetésemre nem volt senki.

- Apa, Lou hol van? – kérdeztem.

- Elmentek az édesanyjával a kórházba. Jay ott dolgozik, Louis pedig szokott neki segíteni – adta meg apu a választ, mire csak bólintottam, és felmentem a szobámba tanulni.

Abból se lett semmi, mert hirtelen jelzett a Skype, miszerint Reby és Csenge is beszélni szeretne velem. Nevetve fogadtam a hívást.

- Vááá! – visítottunk mindhárman a kamerába, aztán egyszerre kezdünk el beszélni. Hogy Harry milyen cuki (Csenge), meg Liam (Reby), és Niall is (én).

Értelmes gimnazistákként ezzel töltöttük az egész délutánt, sőt, még az estét is. Apa többször bejött, hogy hagyjuk már abba, de nem figyeltem rá. Egészen addig beszéltünk, amíg Louis be nem nyitott, hogy nem érdekli a társalgásunk, lehetne-e csendesebben. Vörös arccal bólintott, elköszöntem a lányoktól, majd egy gyors zuhany után bedőltem az ágyba.

Csak az elalvás előtt jöttem rá, hogy nem tanultam semmit, és holnap földrajz lesz.

#Lena:)

Szóval ez lenne az első rész, remélem tetszik. A következőt elméletileg #Csenge fogja hozni, kérdéses mikor, de ha minden jól megy, akkor három napon belül.

******************************