•A hódítás• Markson ff

7. fejezet (1/2)

A rész +18-as jeleneteket tartalmaz

Mark: Még egy darabig szórakozunk Jinyounggal, mikor megcsörren a telefonja, és Jeabum szól, hogy Jackson elindult, úgyhogy Jinyoung el is köszön, és ő is hazamegy. Én pedig izgatottan várom, hogy mi lesz. Igazából nem beszéltük meg, hogy Jackson hozzám jön-e aludni megint, vagy haza megy-e. És jelenleg azt sem tudom, hogy mi lenne a jobb megoldás. Persze szívesen aludnék vele, mert egyszerűen sokkal jobban alszom, amióta vele alszom, de... Nem tudom, hogy tudnám-e kerülni a témát, hogy mi történt ma Jaebumnál.

Jackson: Elindulok Jaebumtól és végül is... egyáltalán nem bántam meg a beszélgetést. Rendben, életem eddigi legkínosabb beszélgetése volt, ezt aláírom, de azért értékes információkhoz is jutottam. De az, hogy én erről most majd Marknak beszéljek... na azt biztosan nem. Illetve, ha ezek ketten Jinyounggal valamit kitaláltak, vagy Jinyoung szexuális élete került terítékre, ha már nekünk eddig nem volt olyanunk, akkor képzelem, hogy Mark milyen állapotban lehet... De egyelőre még emésztem a dolgokat és őszintén remélem, hogy Mark nem fog rám ugrani, mert akkor... akkor nem biztos, hogy visszafogom magam.

Mark: Mikor megszólal a csengőm, elvigyorodom, és már futok is ajtót nyitni. De mielőtt kinyitnám, mély lélegzetet veszek. Jó, ma végig szexről beszélgettünk, de már rég letisztáztam magamban, hogy nem én leszek az, aki lépni fog Jackson felé. Tehát higgadtan kinyitom az ajtóm, majd szerelmesen elmosolyodom, ahogy megpillantom. - Nahát, azt hittem ma otthon alszol. - harapok alsó ajkamba, hogy ne vigyorodjak el szélesen, miközben a szívem ki akar ugrani a helyéből. Úúúgy megölelném! De még várom, hogy reagáljon arra, amit mondtam.

Jackson: - Nem, nem terveztem, mondtam, hogy egész hétvégén itt leszek, ennyire figyelsz, kicsim? - mosolygok rá, majd adok egy csókot az ajkaira és átölelem. - És? Milyen volt a "csajos-nap" Jinyounggal? Mi mindent csináltatok, amíg az uraitok nem ügyeltek rátok? - nevetek rá, közben levágódva a kanapéjára. Már teljesen otthonosan tudok itt mozogni, hiszen az elmúlt egy hét szinte minden napján átjöttem. Mark leülne mellém, de én inkább ölembe húzom minden hátsó szándékot mellőzve. Csak... csak jó átölelni.

Mark: - Hmmm... Lássuk csak... - teszek úgy, mint akinek nehezére esik átgondolni, hogy mi is történt vele egész nap. - Hülyéskedtünk, pletykáltunk, kivertük egymásnak, megbeszéltük az új koreográfia részleteit, amit meg akarunk tanulni, ilyesmik. - vonok vállat, csak a szemem sarkából figyelve, hogy hogyan fog erre reagálni, közben egyik kezemmel térdét simogatom, pusztán szeretetből. Imádom, amikor nem bír meglenni tőlem akár csak egy centire is.

Jackson: - Áh az egész jó program - bólogatok megsimítva derekát. Nem, nem kerülte el a figyelmemet az az egy kis mondatrész, és szerintem ő is észrevette, hogy egy pillanatra elállt a lélegzetem, de akármennyire szexhiányos, nem venné rá Jinyoungot, hogy akár csak ennyire is megcsalja Jaebumot, meg Mark se tenne ilyet. - Nálunk is valami hasonló volt, itt-ott gyakorlati oktatást kellett alkalmazni, hogy minden tiszta legyen, szóval... ja. Meg átbeszéltük ugye a jövőhetet, mert hát a leckék még nem fejeződtek be, szóval még a jövőhéten menni fogok párszor hozzájuk. De amúgy egész jól eldumáltunk - leszámítva, hogy a körülményekről még mindig nem akarok tudomást venni, de erről Marknak nem kell tudnia. Ha ő szemétkedhet, akkor én is.

Mark: Tudom, hogy hallotta, amit mondtam, nem kerülte el a figyelmemet, de amikor elkezdi mondani, hogy "gyakorlati szintre" vitték az oktatást Jaebummal... Tudom, hogy sose tenne ilyet, főleg nem Jaebummal, mégis kitört belőlem a féltékeny macska, és szinte karmokat növesztek, ahogy szemeibe nézek. - Hogy mit csináltatok? - fújom, villámokat szóró szemekkel. - Mi az, hogy nem végeztetek? Mit nem lehet ezen egy nap alatt elvégezni? - igen, vérszemet kaptam. Pedig az agyam egy távoli zugában üvölt egy hang, hogy ne ugorjak be neki, ne reagáljak így, mert úgyis csak ezt akarja, de nem bírom ki. Az ÉN Jacksonomhoz nem nyúlhat senki!