•A hódítás• Markson ff

16. fejezet

Jóóó reggelt~ Ezen az esős/havas áprilisi napon remélem ad egy kis erőt az új rész. (Zárójelben megjegyzem, hogy átléptük a 3000-es nézettséget, és a 300 vote-ot. El sem hiszem♡)
Figyelem! A rész 18+-os jelenetet tartalmaz!

Bambam: - De most mondd meg! Csak... csak úgy megcsókolta! Azt a kis... ribancot, aki ott kelleti magát neki és azon a nadrágon esküszöm több a lyuk, mint a felhasznált anyag! De nem megy el onnan, hát nem hiszem el! - kiabálok a tévével, lassan két hete. Youngjae koncert DVD-je kijött, és természetesen azonnal rohantam is megvásárolni. Ez már a harmadik DVD-je, amióta debütáltak. Gratulálok, nagyon ügyes. De természetesen Yugyeom a háttértáncosa, hát hogyne! Itt hagyott, a kurva turnézás miatt! Jó, persze, örülök a sikerének, tényleg, de... igazán mehettünk volna együtt! De Youngjae engem nem hívott, csak Yugyeomot, én pedig nem akartam oda pofátlankodni. - És csak riszálja magát, nézd meg! - magyarázom indulatosan Aidennek, aki igazából csak jó fejségből ül itt, hogy ne tűnjek teljesen elmebetegnek, hogy egymagamban ordibálok, de se a koncert, se én nem kötöm le. Még a mai napra kiadott kínai karaktereket is elkezdte megtanulni, annyira nem érdekli, hogy én itt belehalok Yugyeom látványába.

Mark: A konyhában csinálok éppen vacsorát, amikor meghallom Bambam kiabálását. Hát hogy beszél ez a gyerekem előtt?? Felháborodva megyek ki, és küldöm be a szobájába a gyereket. - Drága egyetlen unokaöcsém, tudom, hogy még mindig oda vagy az ex-pasidért, de hálás lennék, ha nem beszélnél így a gyerekem előtt. Ha nem tűnt volna fel, még mindig kiskorú. - szidom le, egészen szelíden.

Bambam: - De Mark! - nézek fel rá kiskutya szemekkel, hogy hogy mondhat ilyet nekem, én éppen a bánatomat öntöm ki, kiabálás és sértődöttség formájában, amiért egy nyomorult sms-t sem tudott küldeni nekem az a nagyra nőtt, isten szexi óvodás!

Jackson: - Ne hisztizz már, kölyök! Őt is meghívom a partira, amit Mark szervez, ha már Youngjaet meghívtam, és akkor végre láthatod, és akár akkor is kiadhatod a dühödet - veszem elő telefonomat, hogy hívjam Yugyeomot is, és jelenleg nem érdekel Bambam kapálózása, hogy de jó lesz, és ő nem akarja látni, csak ne hívjam fel, nem akar róla tudni sem. - Nem, hát, nem akarsz róla tudni, ezért nézed rongyosra ezt a felvételt. Komolyan, már én kívülről fújom Youngjae konkrét számlistáját, és szerintem a koreográfia is már megvan fejben. Áh! Szevasz Yugyeom! Mizujs öcskös?

Yugyeom: - Szia Jackson! - köszönök, megtörölve izzadt homlokomat a négy órás próba után. - Nem sok minden, próbák orrba-szájba, de lassan vége lesz egy kicsit a hajtásnak, mert a hétvégén szünetünk van. De veletek mi van? Jól vagytok? - ülök le, egészen boldogan hallgatva barátomat, akivel jó ideje nem tudtam beszélni. Hiába, ezzel jár a sztár élet, még akkor is, ha az ember csak háttértáncos is.

Jackson: - Akkor a hétvége a miénk! - nevetek bele a telefonba. - Egy kis baráti összeröffenést tartunk, és a régiek közül itt lesz mindenki. Youngjae nem mondta? Pedig neki már szóltam, hogy jöjjön - esem gondolkodóba, de csak megvonom a vállam. - Na, mindegy, tudsz jönni? Egyébként, ha nem érsz rá, nem baj - kezdem piszkálni Yugyeomot, mert tudom, hogy ő úgy sem veszi fel, ha paraszt vagyok. - Én már kezdem unni a képedet, öcsi, Bambam, ha tehetné a hét minden napjának minden másodpercében Youngjae koncertjét nézné, most mit dobálsz, tudod, hogy igazam van! - szólok hátra a pipacsvörös Bambamnek, aki az előbb vágott hozzám egy párnát.

Yugyeom: - Bambam is ott van? - válok még izgatottabbá, kihúzva magam ültömben. - Látta a koncert felvételeket? És hogy tetszett neki? - jó, ennél nyilvánvalóbb nem lehetnék. Mióta nem láttam Bambamet? Két éve? Három? Nem tudom, de millió meg egyszer megbántam, hogy szakítottam vele. Tudom, én akartam új élményeket, de mire mentem vele? Volt pár említésre sem méltó kapcsolatom, lefeküdtem más fiúkkal, de még egy pár lánnyal is, de semmi sem ért fel Bambammel. Az, ami köztünk volt annyira más volt, annyira különleges, hogy sehogy sem találtam meg újra.