•A hódítás• Markson ff

17. fejezet (2/2)

Nos, Drágáim két dolog is lenne itt. Az egyik, hogy elutazom (🇩🇪) egy pár napra, ezért nem publikálok részt, a másik pedig, hogy ezen kívűl még négy rész van hátra. Jó olvasást~♡
Figyelem! A rész 18+-os... áh, úgyis tudjátok már.

Jinyoung: Nem, nem tegnap kezdtünk randizni, de a mai napig, minden egyes alkalommal úgy érzem magam, mint egy tini lány, aki most készül elveszíteni a szüzességét, és ezt Jaebum hozza ki belőlem. Amikor több időnk van egymásra, akkor mindig így érzem magam előtte, és a legfurcsább, hogy ilyenkor szokott elszabadulni az az énem is, amit nagyon ritkán hoz elő belőlem. - Nem, anyuci nem tudná elviselni, ha apuci haragudna rá - csókolom meg, úgy helyezkedve, hogy pontosan ágyékára üljek, és kezeim máris Jaebum pólója alatt vannak, hogy minden lehetséges bőrfelületét végigsimogassam.

Jaebum: De én ezt az embert úgy imádom, hogy az már komolyan fáj! Csak ránézek, és újra hálát adok az égnek a mázlimért, amiért hajlandó volt szóba állni velem, és adott egy esélyt kettőnknek. Ajkamba harapva figyelem, ahogy tekintete abban a pillanatban megváltozik, hogy ágyékomra ül. Ez az a Jinyoung, akit csak én ismerek, és akiről mindenki azt hiszi, hogy csak színészkedik, amikor így viselkedik. Csak én vagyok akkora mázlista, hogy tudjam, ez a kis huncut ragadozó, aki most a mellkasomat barangolja be ujjaival, Jinyoung rejtett éne, amit én tudok a legkönnyebben előhívni belőle.

Jinyoung: Még egyszer végigsimogatom mellkasát, hogy aztán feltoljam pólóját, majd teljesen le is vegyem páromról, és most ajkaimmal és nyelvemmel is bejárjam ugyanazt az utat, amit előbb kezeimmel. Végighúzom hasán ajkaimat, majd kulcscsontját és nyakát finoman végigharapdálom, a füle mögötti érzékeny bőrfelületet pedig picit megnyalom, és puha csókot adok rá. Mire ajkaihoz érkezem, leveszem magamról is az itthoni pólómat, hogy meztelen mellkassal fekhessek rá, és csókoljam meg újra, miközben folyamatosan oldalának legérzékenyebb pontjait simogatom, ezzel édes sóhajokat kiváltva belőle.

Jaebum: Ó, igen! Ez hiányzott nekem! De még mennyire. Imádom az érzést, ahogy meztelen felsőtesttel hozzám simul, nekem pedig még a lélegzetem is elakad, ahogy minden létező érzékeny pontomat megtalálja. Néha mégis tudom utálni, hogy ennyire ismerjük már egymást. Azonban hiába a "passzív" létforma, olyan nincs, hogy én ne érjek hozzá! Amíg ő azzal van elfoglalva, hogy végig harapdálja nyakamat úgy, hogy annak semmilyen maradandó nyoma ne legyen, én hátát simogatom, majd ép kezemmel megmarkolom fenekét, és úgy harapok vállába, a kelleténél talán kicsit erősebben, mert máris egy kis piros foltban meglátszanak fogam nyomai. Kár, hogy ennyire érzékeny a bőre, én meg már nem tehetem meg, hogy nyugodt szívvel végig szívom nyakát egészen a válláig. Ezzel jár az idol lét.

Jinyoung: Beleborzongok egész testemmel, ahogy végigsimít hátamon, amikor pedig fenekembe markol és vállamba harap, halkan felnyögök az érzéstől. Atya ég, de régen is volt az, amikor nem csak egy gyors szexre futotta, hanem előjátékkal, mindennel együtt véve, akár órákon át szeretkeztünk. - Csak szólok, hogy még mindig tökéletesen fedő alapozóm van - sóhajtom két apró puszi között, amikkel államat becézi, és hogy biztosan értse a célzást, adok két finom csókot nyakára. Az sem érdekel, ha tele leszek piros és lila foltokkal, vagy harapásnyomokkal, de én ma szeretkezni akarok és szeretkezni is fogunk Jaebummal.

Jaebum: És tényleg! Majdnem megfeledkeztem Jinyoung csoda alapozójáról, pedig azt is nekem kellett megvenni neki. Ebben az esetben... Nyakához hajolok, és pontosan azzal a szenvedéllyel kezdem el szívni nyakát, ami egész testemet belülről feszíti. Amikor pedig meghallom felnyüszíteni, ezúttal valóban a kéjtől, az agyam még jobban elködösödik, és nyögve lökök egyet felfelé csípőmmel. Ma este lehet, hogy eszemet fogom veszteni szex közben, de hallgatva Jinyoung édes hangjait, azt hiszem, ő ezt igazán nem fogja bánni.