Roxfort //Szünetel//

Karácsony

December 23.

Holnap karácsony.
A szüleimnek már tegnap küldtem baglyot, és már az ikrek és Oliver ajándéka is megvan.
Oliver A Kviddics évszázadai című könyvet kapja tőlem, meg egy csomag Bűvös Bizserét, ám az ikreknél sokáig gondban voltam.
Valami vicceset kellett találnom nekik.
Végül vettem nekik egy-egy csomag trágya gránátot, meg Humor Heroldtól a Mágikus csínyek és tréfák című könyvet.

A tanárok ahoz képest, hogy elsőévesek vagyunk, elég sok házi feladatot adtak. Főleg Piton! Ő ugyanis egy két tekercses házidolgozatot kért a Zsugorító szirup elkészítési módjáról. Borzasztó az az ember!

De most minden tanár a Nagyterem díszítésével van elfoglalva.
Rubeus Hagrid, a vadőr, jó néhány fenyőt állított fel a teremben, amelyeket most Mógus professzor és McGalagony professzor díszítettek föl színes díszekkel.
Alig várom a holnap reggelt!

Este

Az ágyamban forgolódtam és arra vártam, mikor alszik el mindenki, és mikor osonhatok át a fiúkhoz, lerakni az ajándékjaikat. Ugyanis ez volt a tervem. Saját kezüleg rakom oda az ajándékokat, és nem kérek a házimanóktól segítséget.
Ez pedig nehéz feladat volt mert a klubhelyiségben még most sem volt csendes. Páran lent beszélgettek még, és ahogy az ikreket ismerem ők is ott vannak még.

És vártam. Kb. egy órán keresztül csak feszülten figyeltem és vártam, a csendet.
Kicsivel hajnali egy óra után mikor úgy érzékeltem, hogy már mindenki elment aludni, kiosontam a szobánkból, lelopakodtam a lépcsőn kezemben az ajándékokkal.
A lépcső végén óvarosan körülnéztem a klubhelyiségben. Csak egy hatodévest láttam a kanapén horkolni. Halkan átvágtam a klubhelyiségen, és felslisszoltam a fiúk lépcsőjén.
Megkerestem az "elsőévesek" feliratú ajtót és óvatosan benyitottam.
Odalopakodtam elősször Oliver ágyához és letettem az éjeli szekrényére az ajándékát.
Aztán az ikrek ágyaihoz mentem.
A két ágy egymás mellett helyezkedett el, szóval a két ágy közé raktam a csomagjaitat.
Mosolyogva néztem még pár percig a fiúkat.
-Jó éjt-Suttogtam alig halhatóan.-és Boldog Karácsonyt!-Tettem hozzá, majd visszalopakodtam a lányok szobájába. Bebújtam a meleg paplan alá, és pár perc múlva már mélyen aludtam.

Reggel

-Csaaaajoook! Ébresztő! Ajándék bomtás!-Kiabálta Bonnie. Kellemes volt erre ébredni mondhatom, de rögtön jobb kedvem lett, amikor
megláttam az ágyam végében tornyosuló ajándékkupacot, és a mellettük ücsörgő Felhőt.
-

Boldog karácsonyt mindenkinek!-Kiáltottam vidáman, majd a kezembe vettem az egyik csomagot.
A szüleim küldték. Egy karóra volt benne és egy nagy tábla csoki. Imádom a csokit! Mellette pedig egy rövid kis levél, amiben boldog karácsonyt kívántak nekem.
A következő csomagot az ikrektől kaptam. Egy csomag Sav-A-Júj! cukor volt benne, meg egy mugli vicckönyv.
Hát igen! Az ikrek magukból indulnak ki!
A harmadik és egyben utolsó csomagot Olivertől kaptam.
Egy kép volt benne, amiről az ikrek, ő és én integettünk rám. Elmosolyodtam.
Ez a kép Halloweenkor készült rólunk a klubhelyiségben. Csodás ajándék!
Elraktam az ajándékaimat, és  felöltöztem. Aztán levágtattam a klubhelyiségbe.
Oliver ott ült a kandalló előtti kanapén, és a tőlem kapott Kviddics évszázadai-t bújta.
Mikor lehuppantam mellé fölnézett a könyvből.
-Boldog karácsonyt!-Ölelt meg.-Köszönöm a könyvet!
-Én meg a fényképet.-Mondtam mikor elengedett.-Fantasztikus!

Este

Oliver, Fred, George és én már az elsők között érkeztünk meg a Nagyterembe, a karácsonyi vacsorára.
Pár perc múlva, mikor már a többi diák is megérkezett, és az összes tanár is helyet foglalt, Dumbledore professzor fölállt a székéből és kezével jelezte, hogy szólni kíván.
-Kedves diákok és tanárok!-Kezdte, mikor már mindenki elcsendesedett.-Boldog karácsonyt kívánok mindazoknak, akik úgy döntöttek, hogy idén is a Roxfortban maradnak karácsonyra. Remélem ez a karácsony is lesz olyan vidám, és mindeközben meghitt, mint pár évvel ezelött mikor...-Ám itt Piton professzor köhintése zavarta meg a beszédét.-Nos...lehet, hogy ennek a történetnek az elmesélése valóban nem volna időszerű, ahogy ezt Piton professzor is volt kedves jelezni.-A professzor hangjában egy csepp szemrehányás sem volt.-Ígyhát nem is húzom tovább a szót! Jóétvágyat!-Mondta, mire az asztalok megteltek válogatott finomságokkal. (Sokkal gusztább ételek voltak az asztalokon, mint Halloweenkor, pedig az sem volt semmi!)
Mikor az igazgató leült, minden diák nekiesett az incsiklandó ételeknek.
Ez az első karácsonyom a Roxfortban és lám milyen nagyszerű!
Csak Piton professzor ne nézne ilyen szúrósan! Még a végén elrontja az ünnepi hangulatom!

Íme a kövi fejezet!
Tudom, hogy nincs karácsony, dehát ha itt tartok a story-ban nincs mit tenni!
Hálás köszönetem nektek, hogy olvassátok a story-mat!
D.W.