The Vocalist

Negyedik fejezet

A döntés már megszületett a fejemben.

De előtte muszáj volt megkérdeznem, azokat, akikre tényleg rátartozik ez az ügy. Behívtam őket egy külön kis terembe, ahol néhány hangszer volt.

- Ara, nyugi, a felvétel jól sikerült, nagyszerű voltál. Főleg, hogy az ötleted nagyot dobott rajta. - mosolygott rám kedvesen Rapmonster.
- Köszönöm. - hajoltam meg, aztán folytattam az oda-vissza járkálást.

Mi van ha nemet mondanak? Aigoo...
De kínos lenne.

- Ara, hahó! Ara! - szólt rám újra ezúttal J-Hope, azzal felpattant és megfogta a vállamat.

Csak hogy a próbálkozása visszafelé sült el, ugyanis annyira megszeppentem a hirtelen közelségétől, hogy sípolva vettem levegőt.

- Aigoo, de hát megfullad! - ugrott fel Taehyung, és arrébb tolta J-Hope-ot.
- Kö-köszönöm... - pislogtam, és végre normálisan lélegeztem.
- Nos? Mit akartál mondani? - kérdezte Jimin, és a szemembe nézett.

Gyorsan megköszörültem a torkomat.

- A produceretek megkért, hogy legyek a vokalistátok. Legalább addig, amíg le nem érettségizek. - mondtam. Halálra izgultam magamat, a reakciójuk miatt.

Azonban korán sem azt mutatták amire számítottam.

Az arcunkon egy-egy mosoly jelent meg. Még Sugának is!

- Először a ti belegyezéseteket akartam kérni, hiszen mégis csak a ti dalaitokat fogom énekelni...
- De hisz ez nagyszerű! - vágott a szavamba Jin.
- Tényleg? Elfogadjátok? - csillant fel a szemem.
- Persze. - mosolygott rám kedvesen Jungkook.

Sokkal helyesebb az arca mint a képernyőn valaha.

- Akkor saját vokalistánk lesz? - csapta össze a tenyerét J-Hope.
- Már van. - nézett rá unottan Suga. - Jimin. Emlékszel még? Alacsony, a hangja mint egy két évesé...
- Hé! - kiáltott fel Jimin...és én is.

Ne cikizze már szegényt ezek miatt!

- Vagyis. - köszörültem meg a torkom, ugyanis minden szempár rám tapadt. - Ne csináld ezt Oppa! Lehet olyan a hangja mint egy két évesé, de pont ez a jó benne, mert kellemes hangszínt kölcsönöz neki, a magassága pedig...hát nekem nem alacsony, ugyanis vagy 10 centivel magasabb nálam... - motyogtam zavarban.

A kirohanásomat egy hosszú csend követte, amit Rapmonster tört meg hirtelen a nevetésével.

- Nézzétek milyen cuki! - borzolta össze a hajamat.

Totális zavarban voltam, és mivel nem tudok elvörösödni, lesápadtam.

- Akkor elfogadtátok az ajánlatot, én most megyek és meg is beszélem a producer Ahjussivel... - hátráltam, és kirohantam a teremből.

Megint Ara? Folyton csak elmenekülsz!

Nagyot sóhajtva próbáltam lenyugtatni a szívverésem.

Aish, hogy lehetek ennyire hülye? Jimin magát is megtudja védeni...

Most inkább megkeresem a producert.

***

- Most akkor a BTS énekese lettél? - emésztgette a hallottakat a barátnőm.
- Nem énekese, mert nem vagyok bandatag. Csak vokálozok a háttérben.
- De ez akkor is daebak! - ragadta meg a kezemet YoungByul. - Naponta találkozol velük! - ábrándozott.

Omo, ebbe még bele sem gondoltam...

- Most meg miért vágsz ilyen kétségbeesett arcot? - nézett rám a lány.
- YoungByul...én nem tudom hogyan viselkedjek velük ha a közelükben vagyok... - temettem az arcomat a kezembe.
- Én csak azt tudom, hogyan ne viselkedj: Mint egy őrült rajongó.
- Hű, köszi a tanácsot. - néztem rá, majd felvontam a szemöldökömet.