-Köszönöm.-ölel magához. Átölelem én is őt.
-Ezt sem gondoltam volna soha...-motyogom a mellkasába.
-Mit? Hogy megköszönöm vagy, hogy kiállsz mellettem?-teszi fejemre állát. Felsóhajtok.
-Mindkettő.-felnézek rá. Szemében nem látok érzelmet és ez megijeszt.
-Ilyenkor min gondolkozol? Miért nem mutatod ki az érzelmeidet soha?-nézek rà szomorúan. Elhúzza száját és eltávolodik tőlem.
-Mostmár felmehetsz.-hajtja le fejét.
-Ilyen könnyen nem menekülsz!-mondom mosolyogva. Nem viszonozza mosolyomat, hanem inkább idegességet vélek vonásain felfedezni.
-Ahj...szörnyű vagy!-indulok felfelé, de megérzek csuklómnál egy kezet. Megijedek mert tudom mit mondtam. Tudom, hogy ezt utálja. Ha "bunkó" vagyok.
-Állj meg.-szorítja meg csuklómat. Megdermedek és szívem szaporább ütemet kezd diktálni.
Akaratom ellenére is remegni kezd làbam. Végig simít rajta.
-Félsz?-suttogja a fülembe.
-Nem.-próbálok határozott lenni.
-Tudom, hogy félsz. Nem foglak bántani ha jól viselkedsz de ezt te is nagyon jól tudod.-puszilja meg nyakamat, majd elenged. Fordulna már meg, de most én fogom meg csuklóját.
-Valamit nem akarsz elmondani?-nézek rá. Ohh igen rájöttem miért ilyen. Terhes vagyok. Megkértem még tegnap Matthewet, hogy hozzon nekem egy terhességi tesztet és csoda volt mert azt mondta egyből, hogy Jólvan. Jack furán kezd nézni.
-Mire gondolsz?-kérdezi. A füléhez hajolok és belesuttogom.
-Például, hogy terhes vagyok?-mondatom után szemébe nézek. Lepődöttséget látok benne.
-Honnan veszed?-jaj most mondjam el, hogy Matt vett nekem tesztet? Lecseszné őt azt pedig nem akarom…
BẠN ĐANG ĐỌC
Segítség, elraboltak! /Átírás alatt//Szünetel/
Ngẫu nhiênA történet egy lányról szól akit elrabolnak és sok mindenen keresztül megy. Igazából nem nagyon tudtam írni ilyen kis bemutatót, de majd gondolkozok rajta még :D. Remélem azért tetszeni fog! Ha bejön akkor írjatok lécci kommentet, hogy tudjam a vél...
