Segítség, elraboltak! /Átírás alatt//Szünetel/

2/9-Boldogság

ELIZABETH

Másnap reggel Jack mellett ébredtem. Boldogan bújtam mellé, mire ő egyből átölelt. Annyira jó volt érezni az illatát ennyi idő utàn. Mintha minden csak álom lett volna. Egy álomba illő életem van. Igaz, hogy a fele rémálom, de azért a vége jó...Legalábbis eddig...
-Jó reggelt picim!-csókol meg lágyan Jack.
-Neked is!-ölelem egyre erősebben.
-Jólvan, jólvan.-kuncog.-Mindjárt megfolytasz kicsim.-ad egy puszit, majd kikel az àgyból.-Jó volt az éjszaka!-mosolyog miközben öltözik.
-Hát igen. Fantasztikus volt!-nyújtózkodok.
-Gyere le enni.-megy ki a szobából vigyorogva. Lassan kikászálódok az ágyból és elkezdek felöltözni.
Már indulnék le, amikor megszólal Jack telefonja. Messenger hang. Oda megyek összehúzott szemöldökkel és megnézem az üzenetet. Tudom, hogy ez nem helyes, de nagyon kiváncsi vagyok kitől, milyen üzenetet kap.
*Rob: Haver! Van egy kis probléma...A csaj ugyan meghalt...*
És többet nem mutat. Megpróbálom feloldani a telefont, de egyik kód sem jó...Utolsót próbálkozok még, és hoppá! Megvan! Belépek a messengerbe és megtekintem az üzenetet.
*Rob: Haver! Van egy kis probléma...A csaj ugyan meghalt, de a kicseszett bàttya elmenekült. A húgomat most hagyjad és gyere ide. Bocs ha megzavartam a dugàst.*
Jesszusom! Kit öltek ezek meg??? Megfordulok és beleütközök a telefon tulajdonosába. Ilyedtemben kiejtem a telóját a kezemből.
-Basszus!-guggolok le egyből a telefonért.
-Nem szép dolog turkálni a másik telefonjában.-mondja nyugodtan, amitől kicsit ijesztő lesz. Ez a nyugodtsàg rosszabb mintha kiabálna...
-Sajnálom! Én csak...-kezdek bele, de semmi értelmeset nem tudok kinyögni.
-Te csak?-néz rám érdeklődően.
-Jack...csak kivàncsi voltam rá ki írt...-mondom ki nehezen.
-És ki írt?-veszi ki a kezemből a telefont, amit időközben màr felvettem. Megnézi és gondolom elolvassa az üzenetet, majd valamit ír és újra nekem szenteli összes figyelmét.
-Mondjad!-emeli meg a hangjàt.-Én sem nézegetem ki írogat neked!-néz a szemembe mérgesen.
-Kit öltetek meg...?-kérdezem halkan.
-Mi közöd van neked hozzà??-értetlenkedik kicsit idegesen.
-Jack...ne legyél ingerült. Itt vagyok...Ezt akartad. Vagy nem?-nézek fel rá ijedten. Felallít gyengéden, majd megölel.
-Igazad van. Csak nem bírom ha olyat látsz amit nem kéne.-neveti el magát kínosan. A mellkasába kuncogok, majd beszívom illatát.
-Elmondod?-kérdezem halkan.
-Kicsim...
-Kérlek Jack!-bámulok bele mélyen a szemébe.
-Ahhj! Rendben...A csaj egy igazi idióta volt. Folyton leakart minket buktatni. Nekem dolgozott. Minden jól ment, amíg fel nem bukkant a seggfej báttya.
Rabeszélte a csajt, hogy engem meg kell ölni. Csakhogy a csajszi nem akart megölni mert szeretett. Én ugyebár mindent megtudtam és mondtam a többieknek, hogy végezzenek velük...
-De nem is bántott volna!-akadok ki.
-Nem volt megbízható!-kezd védekezni.
-Nem ölhetsz meg csak úgy embereket!-rivallok rá újból.
-Dehogynem!-vàg vissza, mire értetlenül nézek rá.
-Te hülye vagy.-rázom meg lemondóan a fejemet, majd kimegyek a szobàból.
A konyhába beérve, veszek egy mély levegőt, aztán a kikészitett palacsintát kezdem el enni.
-Szívesen!-szólal meg Jack.
-Köszi...-motyogom teli szájjal.
-Nehogy megfulladj.-nevet halkan. Nem tudom ez miért olyan vicces.
-Haha...Nagyon vicces vagy...-forgatom meg a szememet-Na de én most megyek. Tudod a gyerek. Kis édesem már biztos, hogy hiányol.-adok neki egy szájra puszit.
-Majd átmegyek. Megnézlek titeket. Csak előbb tudod...
-Igen, tudom!-vágok közbe.
-Jólvan kicsim.-csókol meg.-Mondanám, hogy hazadoblak...de sajnos sietnem kell.-biggyeszti le az ajkait.
-Nem árt egy kis séta. Tudod...te sem halnál bele ha néha használnád a lábaidat is.
-Használom én...
-Najó! Szia!-köszönök el gyorsan, majd adok egy hosszú csókot és a cipőm felvétele után, kilépek az ajtón.

Kérlek komizz és vote-olj!!♥♥