Segítség, elraboltak! /Átírás alatt//Szünetel/

Olyan puha...

*2 héttel később*
Jack elvileg ma jön vissza. Hallottam amikor Christian beszélt vele telefonon. Ez alatt a két hét alatt sokminden történt. Például: Matt megerőszakolt(3x is), Chris szintén, Chris belém állított egy két szöget, amik még mindig benne vannak a lábamba, Matt be nyomott a víz alá mert le seggfejeztem, és velem aludt. Igen elég sokminden volt. És ami a legrosszabb érzés...hiányzott Jack. Idióta vagyok tudom... Most itt fekszek az ágyon kikötözve. Lépteket hallok és az ajtó kinyitódik. Jack jön be és mivel meztelenül vagyok (Matt most intézett el harmadszor) végig néz rajtam, majd oda sétál.
-Lefeküdt valaki veled?!-kérdezi ingerülten.
-Megerőszakoltak. Ahogyan te is.-vágom neki a szavakat. Idegesen morog egyet majd össze nyomja arcomat. Szólásra nyitná száját, de nem szólal meg csak néz. Állom tekintetét. Szeméből nem tudok semmit sem kiolvasni. Mintha a valódi érzéseit egy nagy függyöny eltakarná. Hirtelen durván félre löki fejemet és az ajtóhoz lép.
-Kurva gyorsan gyertek ide!!!-kiabálja Chrisnek és Mattnak. Lassan feljönnek lehajtott fejjel.
-Mit mondtam?-kérdezi tettetett nyugodsággal Jack. Nem felelnek úgyhogy elismétli a kérdést most már kimutatva idegességét.
-Mit mondtam?!?!
-Azt, hogy ne merjünk hozzá nyúlni mert ő a tiéd...-mondják egyszerre. Úgy érzem magamat mintha egy tárgy lennék.
-Akkor miért erőszakoltátok meg?!-a fiúk nem mondanak semmit. Jack megvakargatja állát miközben engem néz.
-Jólvan. Most ide hívjátok Rich-et és majd ő vigyáz rátok a pincébe. Az engedetlenségetekért büntetést kaptok. Szóval hívjátok Richardot!-a végénél már kiabál. A két srác kimegy. Jack odajön és leül az ágyra. Végig simít lábamon, én pedig összerázkódok. Keze meg akad a szögbe.
-Ez kicsit fájni fog.-mondja nyugodtan, majd egy hirtelen mozdulattal kihúzta belőlem az egyik szöget. Fel ordíditok, mire Jack megcsókol ezzel befogva a számat. Kihúzta a másikat is, én pedig sírni kezdek. Durvábban csókol, hogy arra koncentráljak. A harmadikat kirántja gyorsan, mire megrántom a kezemet és elrántom a fejem, majd felsikítok. Mostmár nemcsak a lábam fáj, hanem a kezem is. És mi volt ez a csók? Á biztos nem azért mert... Elég! Nem gondolok rá! Elizabeth nem gondolhatsz rá!! Jackre nézek. Meg kéne köszönnöm neki...
-Öhm...köszi.-mondom neki kissé sírós hangon. Pokolian fájnak a sebhelyeim. Jack elmosolyodik.
-Azért valamit csinálhatnál köszönet képpen.-vigyorog perverzen. Idióta! Megforgatom szememet és eszembe jut, hogy ezért is szoktam kapni. Ijedten nézek Jackre, de ő csak mosolyog. Mivan vele?!
-Elengedsz?-kérdezem és észbe kapok, hogy ez kicsit flegmán hangzott. Jack felhúzza a szemöldökét és már nem mosolyog. Amolyan "ezt most te komolyan gondoltad?" fejjel nèz rám. Rájövök, hogy minek örülne.
-Apuciii légyszíves engedj el.-talán kicsit túl játszottam magamat, de láthatólag tetszett neki. Felröhög és elenged. Tényleg nem értem mi ütött belé... Amint eloldozta kezemet, dörzsölgetni kezdem a fájó részt. -Nem beszélgettünk, hogy mi ütött beléd...-szólalok meg hirtelen. Mérgesen néz rám. Le hajtom fejemet és a takaróért nyúlnék le a földre, de elkapja a csuklóm. Felszisszenek a kissé égető érzésre.
-Nem kell az neked. Mint ahogyan tudnod sem kell mindenről!-mondja, igen erőteljes hangon. Összerándulok ahogyan simogatni kezdi combomat egyre feljebb.
-Jack ne...-szólok rá. Nem hagyja abba.
-Olyan kis puha a bőröd. Olyan aranyos vagy és ártatlan...-hirtelen...

Sziasztok! Itt is lenne az új rész. Igazából szombaton szerettem volna kitenni de egyszerűen semmi időm nem volt. Kérlek komizz és vote-olj!! ♥♥