Segítség, elraboltak! /Átírás alatt//Szünetel/

Épüljön fel!

Lassan becsuktam szemeimet és elnyomott az álom.
Reggel arra ébredtem, hogy valaki ölel. Beugrott a tegnapi nap és boldogan Jack felé fordultam aki békésen szuszogott. Puszilgatni kezdtem arcát. Felmorgott. Szájára adtam egy csókot mire kinyitotta szemét.
-Mi történt?!-kérdezi kiugorva az ágyból. Jaj istenem csak azt nem mondja senki, hogy ez az egész azért volt mert berúgott vagy valami...
-Válaszolj!!-kiabál rám. Szuper...már megint ez a Jack...
-Szeretkeztünk...-szemei el kerekednek és hitetlenül néz rám.
-Hogy Mivan?!-kérdezi ki akadva. Akkor ezekszerint csak félre beszélt...nem szeret... Sírni kezdek. Jack leszarva engem ott hagy idegesen.
-Jack!!-kiabálok utána. Nem jön vissza de annyit kiabál, hogy ne hívjam így! Kihasználom az alkalmat, hogy nem vagyok kikötve és felöltözök. Lassan kimerészkedek. Életemben másodszor merek kimenni. Igaz az elsőnek nagyon rossz vége lett... Benyitok egy szobába és meglátom Jacket ahogyan öltözik. Nem vesz észre úgyhogy bámulom tovább. Testét nem is volt nagyon időm megnézni. Hegek és tetkók borítják. Hirtelen valaki hátulról meglök mire én beesek. Jack hirtelen fordul felénk. Hátra nézek de nem látok ott senkit. Vissza fordulok. Most félek...
-Ki engedte meg, hogy ki gyere?!-kiabál velem Jack. A szemébe nézek. Egy pillanatra mintha elgyengülne. Oda jön és felrángat a földről majd vissza visz a saját "szobámba". Ijedten figyelem mozdulatait. Hirtelen odajön és lerángat a...pincébe...
-Kérlek Jack ne!-mondom neki.
-Hogy mondtad??!-kérdezi ingerülten. Basszus...
-A-apuci...
-Jókislány!-kezd mosolyogni. Felkap ès az asztalhoz visz. Na Neee!! Újra sírni kezdek.
-Nee kérlek apuci ne! Kérlek!-sírok. Ráfektet az asztalra és elkezdi kezemet és lábamat lekötni. Egyre jobban sírok.
-Apuci ne! Nem megyek ki többet ígèrem!
-Sajnálom baba...ez a szabály. Ha nem büntetlek meg akkor azt hiszik elgyengültem és ez nem igaz!-közelebb hajol és puszit nyom számra.
-Jack...-kezdem de csúnyán néz rám. Nem érdekel. Ha megöl érte akkor is elmondom neki így, hogy mit érzek!
-Jack! Én...én..tudod...én szeretlek!-hadarom el a végét.-Tegnap azt mondtad szeretsz! De látom ez csak hazugság volt...hülye vagyok, hogy ezt elmondtam de tudnod kellett...-egy könnyet látok le folyni arcán. Azonnal letörli és mintha mi sem történt volna, a szekrényhez lép és elővesz belőle egy kést. Remegni kezdek. Közelebb jön és végig simít a hideg pengével testemen. Becsukja szemét és hirtelen magába szúrja. Felsikítok és ràngatózni kezdek.
-Jaaack!! Neee!!!-sírok.-Jack tarts ki! Kérlek Jack!! Kérlek!!-kiabálok.-Segítség!! Matt! Chris!-már szinte ordítok.-Nem halhatsz meg!!-Chris berohan nyomában Mattal.
-Mi történt?!-kèrdezi Chris és odarohan Jackhez.
-Egyszer csak...magába szúrta a kést! Nem halhat meg! Hívjatok mentőt!-könyörgök sírva. Matt a telefonjáért nyúl és màr hívja is a mentőket. Engem Chris elenged ès felvisz. Könyörgök nekik, hogy had menjek majd vele de nem engedik... A mentősök megjönnek és elviszik Jacket. Ha meghal azt én sem élem túl... Szeretem Jacket! Ő is szeret ha ezt miattam tette! Ő a mindenem...bármit is tett...megbocsájtok neki csak épüljön fel! Könyörgök, kérlek Istenem! Épüljön fel!