Segítség, elraboltak! /Átírás alatt//Szünetel/

Felfoghatatlan...

A folytonos sötéttől és a késélező hangoktól majd összeszartam magamat. Már vagy 10 perce csak állok és nem történik semmi. A 11 percben végül megszólal a titokzatos idegen.
-Félsz kislány?-kérdezi kissé rekedt hangon. Olyan közelinek érzem hangját, de mégis távolinak. Mintha ismerném...csak tudnàm, hogy honnan...
-Ki vagy te?-válaszolok kérdéssel.
-Itt én kérdezek.-hallom lépteit közeledni, mire reflexből is hátrálni kezdek. A leheletét megérzem nyakamon és egyből a hideg kezd rázni. Valami hideget nyom a fenekemhez és végig simít rajta vele. Pár perc kell, hogy leessen mi ez. Kés...
-Rossz voltál?-duruzsolja a fülembe. Valami rossz érzés kerít halatlmába. Mintha ezt nem lenne szabad csak mèg nem tudunk róla... Érdekes. Megharapja a nyakamat.
-Nem jó válasz a hallgatás...-töpreng el, majd egy mozdulattal végig húzza a kést a vádlimon. Ahogy az eszköz húsomba vájódik, felsikítok.
-Na! Ezmár tetszik!-csapja meg a hátsófelemet, majd ha jól sejtem, visszasétál a helyére.
-Te barom!-szűröm fogaim között a szavakat.
-Ez hiba volt.-sóhajt egy drámait, majd felkapcsolja a lámpát. Egyszerre nézünk egymásra és mindkettőnk lefagy. Ezt nem hiszem el... -Rohadék!!-kiabálom el magam és egy könnycsepp lefolyik arcomon. Lehetetlen...
Alig bír megszólalni ez a szemét!
-H-hugi?-kezd el dadogni a bàtyám... Nem meséltem róla mert szégyellem. Szégyellem mert mindig is tudtok, hogy mivel foglalkozik. Ő gazdag mi meg szegények, de sohasem segített a családjànak semmiben. Egy igazi seggfej!
-Èn...-hajtja le fejèt.
-Te undorító, utolsó féreg!-kiabálom felé. Ohh a megérzésem nagyon is bevált. Ez undorító! A testvérem megharapta a nyakamat és megcsapta a seggem! És ha ez nem lenne elég még meg is vágott!
-Most mi lesz?! Megkínzol jó pénzért?! A sajàt húgodat?!-ordibàlok neki. Lehajtott fejjel csak a kését nézi. Tényleg képes lenne megkínozni...?
-Ott hagytál minket a legnagyobb szarban! És most Jacknek dolgozol?! Komolyan Rob???-nézek rà hitetlenül. Felnéz és közelebb sétál hozzàm.
-Annyi pénzt kaptam amennyinek nem lehet ellent mondani. Még ha a családnak szüksége is van rád.-ez tènyleg ennyire idióta?! Pedig kiskorunkban annyira szerettük egymást... Aztán jöttek a haverok és...te úristen!! A haverok! Én ezekre egyáltalán nem gondoltam! Jacket régebbről ismerem! Oda voltam érte... Ő vitte bele minden rosszba a bátyámat. Emlékszem folyton szekált mindneki Jackel. Emlékszem, hogy bejöttem neki és arra is amikor leakart fektetni. És ez mind 14 éves koromban volt. Aztán eltűntek, Robbal együtt. Ő akkor 16 volt, mint ahogyan a kedves barátai is. Az emlékek àradatáből Robert szakít ki.
-Hé! Minden oké?-simítja meg arcomat.
-Nem! Nincs! Hogy lenne?! Már mindenre emlékszek!-kezdek sírni, majd lerogyok a földre. Vajon Jack tudja, hogy ki vagyok?? Istenem... Ez az egész felfoghatatlan...

Sziasztok!! Itt is egy újabb rész. Előbb akartam hozni, de egyszerűen semmi időm nem volt. Remélem tetszik!
Ti mit gondoltok Rob-ról?? :o
Kérlek komizzatok és vote-oljatok! ;) ♥♥