Nagyon sok házat megnéztünk. És nagyon sok tetszett is. De az utolsó volt ami igazán mgefogott mind a kettőnket.
Így néz ki:
Azonnal meg is kötöttük a szerződéseket és kifizettük. Mivel elég sok pénzt gyűjtöttünk külön-külön, így össze rakva simán meg tudtuk venni, így legalább a sajátunk.
-Kitty, tudom, hogy este van, de átkéne hozni legalább pár cuccot éjszakára.-javasolta Jack.
-Igaz. Jólvan, akkor kidobsz engem otthon és te is haza mész össze pakolni. Aztán egy órára rá vissza jössz értem.
-Mire kell egy óra?-kérdezte a szemét forgatva.
-Mondjuk elmondani otthon mindkettőnknek.-hadonásztam a kezemmel ezzel jelentőséget adva a mondandómnak.
-Oké, induljunk.-szólt és el is indultunk.
A teljes út közben lévő levegőt izgatottsággal töltöttük meg. Mindkettőnk most jön el otthonról és ezzel egy álom teljesül. Nem értem miért nem jutott eszembe eddig elköltözni, de az biztos, hogy ezzel a házzal megütöttük a főnyereményt..
Kipattantam a házunk előtt és intettem Jacknek.
-Egy órád van.-kacsintott és elhajtott.
Sietősen nyitottam be. Először a konyhába mentem mivel hallottam onnan kiszivárogni apa hangját.
-Szia apci.-nyomtam egy cuppanóst az arcára.
-Szia kincsem.-puszilt vissza.
-Itthon van Fannie?
-Nincs. Várj, most állt meg az autójuk. Szóval szerencséd van, most láthatod.-harapott bele egy almába főzés közben.
Megvártam még mindenki összetömörül a konyhában. Rájuk parancsoltam, hogy üljenek le és én elkezdtem a mondandóm.
-Szóval, mivel úgy is ritkán látjuk egymást ebbe a házba, és már elég idős vagyok, ezért vettünk egy házat Jackkel és megosztottuk az árat.-mosolyogtam és a tenyerem izzadt. Vajon mit fognak szólni. Nem mondtam tovább hisz a lényeget már tudják.
-Gratulálunk.-állt fel apa elsőnek és megölelt. Utána Fannie és Shawn is követte a gesztust.
-Akkor ünnepi vacsi.-kiáltott fel apa.
-Bocsi, de már pakolok is. Már most átcuccolunk és ott alszunk.-néztem rá bűnbánó arccal. Erre csak meg simogatta a hajamat és bólíntott megértően. Átölelt még egyszer aztán fel is siettem a szobámba.
Be pakoltam azt hiszem mindent a szobámból. Csak az üres szekrények, ágy és íróasztal maradt.
Nem sok cuccom volt, ezért hamar lerángattam őket a bejárati ajtóhóz.
A konyha mellettt elhaladva hallottam, hogy Fannie kérdezett valamit, és erre apa azt válaszolta, hogy elváltunk egy nagy hiba miatt. Tehát mostmár érdeklem. Na mindegy ez sem rontja el a kedvem. Elköszöntem mindenkitől és az út szélére pakoltam a táskáimat. Jack nem váratott sokat és hamar megérkezett. Segített bepakolni és a vadi új házunk felé vettük az irányt...
Miután sikeresen elosztottuk melyik szoba kié és melyik szoba milyen szoba lesz, azután kezdődhetett a kipakolás.
Szerencsére a bútor mind meg volt. És ki volt már minden festve is. Nekünk csak igazítani és pakolni kellett csak. Hát nem akarok hazudni, de olyan tizenegy óra után lettünk kész a saját szobáinkkal.
Én szobám:
Jack szobája:
Kiültünk a nappaliba és megegyeztünk, hogy megnézünk egy filmet. Csináltam kukoricát amíg ő filmet választ. Egyszer csak megcsörrent a telefonom.
-Haló? -szóltam bele.
-Bocsi, hogy éjfélkor zavarlak, de hiányzol.-válaszolta a hang.-Tudnánk beszélni?
-Nash. Persze, de remélem csak holnap akarsz összefutni.-nevettem egyet.
-Természetesen. Átmehetek majd?-kérdezte félénken.
-Okés, le írom az új címem reggel és majd jössz amikor szeretnél.-ajánlottam.
-Köszönöm. Jóéjt hercegnő.-mondta kicsit lazább hangon.
-Neked is Nashy. Szia.-köszöntem el és bontottuk a vonalat.
Vissza tértem Jack mellé aki egy akciófilmmel várt rám vigyorogva. Kezébe nyomtam a tálat és mellé ültem. Egy fél órát tudtam belőle nézni, mivel utána rádőtöttem a fejemet Jackre és aludtam is.
YOU ARE READING
If world lean together.
FanfictionComplex folytatása. Remélem el nyeri a tetszésetek:)