Prológus

411 34 0
                                    

- Kincsem egy valamit ígérj meg nekem, soha ne nőj fel - simogatta meg az arcomat ködös tekintettel. Mint apuci jó kislánya bólintottam egyet, hogy tudja szót fogok fogadni bár nem értettem mit akar mondani ezzel. Apa felállt mellőlem és felment a padlásra, mint mindig. Kicsivel később anya megkért, hogy menjek utána és nézzem meg mit csinál. Vidáman ugrottam fel a földről mivel imádtam apával a padláson lenni, mindig mutatott érdekesebbnél érdekesebb dolgokat, amiket élete során szerzett be ahogy körbe utazta a világot és elmesélte a történetet, ami hozzájuk kötődnek. Bekopogtam az ajtón de nem kaptam választ. Nem foglalkozva vele benyitottam hisz úgy gondoltam csak nem hallotta meg. Rögtön apát kezdtem el keresni ahogy kitártam az ajtót. Először csak a lábát láttam ahogy lóg lefelé de ahogy közelebb mentem hozzá láttam ahogy a nyaka körül egy kötéllel lóg le a plafonról.

- Apa? - fogtam meg a nadrágja alját és egy kicsit megrángattam hátha észre veszi, hogy itt vagyok de nem reagált semmit. Szemeim könnybe lábadtak ahogy egyre többször és hangosabban kezdtem el mondogatni a nevét. A sírásomra anya is feljött de amint észre vette mi történik lefehéredett. Pár percig lefagyva állt a küszöbön majd miután magához tért odaszaladt hozzám felemelt és szorosan magához szorított, hogy ne láthassam, hogy apa mozdulatlanul hintázik. Elvesztettem az egyetlen embert akire felnéztem és minden szavára figyeltem.

Őrangyalom  [Befejezett✓]Where stories live. Discover now