Sky East gyűlöli a szerelmet. Épp amikor átesik egy szakításon, egy idegen megmenti, ezzel egy másik világba taszítva őt. Ő a Szívtolvaj. De vajon Sky szívét is képes lesz elrabolni?
"A szerelemben egy kicsit önzőnek kell lenni."
Eddigi legjobb he...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
2.Rész
-Félreértettél.. -kezdte és leült az ágyam szélére. -Nem akartalak bántani.
-Tudod mit? Hagyj békén! -mondtam és felülve, hátat fordítottam neki.
-Akkor mond el mi történt. Hogy értsem, hogy miért... -ám ekkor hozzávágtam ismét a párnámat belé fojtva a szót.
-Na de kérlek...
-Nincs semmi közöd hozzá! És menj el!
Ekkor felkelt és elém lépett, nem szólt semmit, de én nem akartam rá nézni. Váratlan és gyors volt az érintése. Homlokát hirtelen az enyémnek döntötte és szédülni kezdtem. A világ fordult velem egyet és ijedten néztem körül. Zuhogott az eső, de nem éreztem egy cseppjét se. Egy színház előtt álltam. Xander a falnak dőlt.
-Hol vagyunk?
-Egy olyan helyen, ahol egy szerelem született.
-Konkrétabban?
-Ez a Shubert*. Anyámnak voltak rokonai a te világodból. És oda volt a színházért. Akkoriban a West Side Storyt adták.
-És hogy kerültünk ide?
-Az emlékeimmel. Látod őket, ahogy régen én is láttam az anyám emlékeit.
-Ez lehetetlen.
-Tényleg? Mert az valószerűbb, hogy a te világodból átkerültél egy párhuzamos világba? Hát még mindig nem hiszed, hogy mindez valóság?
Igazából nem hittem. És ami leginkább megijesztett, hogy ha ez nem valóság, soha nem is szeretnék felébredni. Egy gyönyörű világot láthattam. És fel akartam fedezni. De nem akartam bevallani.
-Ő az anyám. -mondta hirtelen.
Felkaptam a fejem. Egy fiatal nő sétált a színház felé. Nagyon hasonlított Xanderre. Hosszú fekete haja a derekáig ért, lépése könnyed volt. Egyszerűen gyönyörű. Xanderre sandítottam. Ő a szemembe nézett. Azt hiszem most először kihagyott egy ütemet a szívem. Zavaromban elfordultam. A tekintetében azt láttam, hogy szeretné, hogy megértsem. Nem akarom tudni mi a szerelem. Mert annál jobban fog fájni.
Elindultam a nő után. A színház gyönyörű volt belülről. Sosem voltam színházba. Olvasni szerettem, de sem időm, se pénzem nem volt, hogy elmenjek. Hát most itt állhattam benne.
Xander mellém lépett és előre mutatott.
-Ő pedig az apám.
Egy férfi jelent meg, haja világos szőke volt, szinte fehér. Szeme pedig barna. Leült a nő mellé és áhítattal nézték az előadást. Majd, mikor jött a szünet felálltak, kezük összeért és egymásra néztek. Abban a pillanatban én is éreztem, hogy valami történt. Xander mosolyogva nézett rám.
