Sky East gyűlöli a szerelmet. Épp amikor átesik egy szakításon, egy idegen megmenti, ezzel egy másik világba taszítva őt. Ő a Szívtolvaj. De vajon Sky szívét is képes lesz elrabolni?
"A szerelemben egy kicsit önzőnek kell lenni."
Eddigi legjobb he...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ashtan
-Esresa! Hol vagy? -az erdő visszhangzott a hangomtól, de csak ő tudott segíteni.
Ekkor meg is jelent előttem.
- Nem fogadtad el Tusdar ajánlatát, igaz?
-Nem tehettem, te is tudod. De neked tudnod kell, mi volt abba a méregbe és mi az ellenszere.
Esresa sóhajtott.
-Egy kicsit... reméltem, hogy elfogadod.
-Mégis, miért tettem volna?
-A jövőd miatt. Még nem késő. Menj el hozzá, tedd azt, amit mond.
-Nem árulom el Xandert. És Skyt se, bármi legyen az ára.
-Biztos vagy benne? -fordított nekem hátat.
-Nem értem. Azt mondtad segítsek nekik.
-Igen.. de..
Megfogtam a vállat és magamhoz fordítottam. És akkor megértettem mindent. Esresa szemei mindent elárultak. Egy pillanatig döbbenten álltam csak és mérlegeltem.
-Akármekkora is az ára. Xander a barátom és Sky is.
Esresa átölelt.
-Azt hiszem, végre felnőttél, kisöcsém.
Elmosolyodtam. Esresa egy fiolát adott át.
-Köszönöm. És akármit láttál, majd átírom a sorsomat ne aggódj. -mosolyogtam rá.
Majd a kastély felé vettem az irányt. De mintha a szél egy halvány suttogást hozott volna felém.
"Remélem így lesz."
Xander
Az emlékek lassan visszakúsztak a fejembe. Sky mindenütt ott volt. Kergetőztünk a kastélyba. Apáink mosolyogva figyeltek minket. Újabb érzések kerekedtek fel bennem. Olyanok, amiket már akkor éreztem. Majd, mikor kicsivel idősebb lett. Talán hatéves. Mennyit beszélgettünk semmiségekről. Korához képest nagyon érett és eszes volt. Olvastam neki és sokat nevettünk. Már akkor szerettem őt. Felrémlett az is, hogy amikor megláttam itt, újra egyből hevesebben dobogott a szívem, pedig azt se tudtam még igazán ki is ő. Már akkor reméltem, hogy megszeret. Majd egy olyan emlékkép követte mindezt, mely engem is megdöbbentett. Egyszer nem találtam meg és a trónterembe mentem. Apám rövid ideje tért vissza és épp Garionnal beszélgetett, így nem vettek észre.
-Hívattál? -kérdezte Garion.
-Igen. Azt hiszem itt az ideje, hogy beszéljünk. Szeretném, ha valaki Xander mellett állna. Úgy hiszem itt az ideje, hogy megedződjön, hiszen nemsoká ő lesz a következő király.
-Számíthat rám felség. De szeretnék valamit kérni.
