Fogságban

263 27 14
                                    


Xander

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Xander

Mielőtt az erdőbe mentem volna, tettem egy kitérőt a piacra. Személyesen gondoskodtam, hogy hozassanak a legjobb festékekből és vásznakból. Úgy gondoltam, ennek Sky örülni fog hisz tudtam, hogy szeret festeni. Ennyit megtehettem érte. Még nézelődtem egy darabig. Egy árusnál megláttam egy csomó nyakláncot.

-Mit akar itt úrfi? -kérdezte az öreg. Felismertem. Ő beszélt Sky-al is néhány napja.

-Mit mondott a lánynak, aki legutóbb itt volt?

-Hogy óvakodjon magától.

Szavai élesen mellbe vágtak.

-De nem azért mondtam, mert rossz szándékai lennének.

Felkaptam a fejem és kíváncsian az öregre néztem.

-Akkor miért?

-Mert tudom milyen az öccse. És mert tudom, milyen ereje van magának.

-Honnan tudja, hogy én...?

-Maga szerint én nem láttam, mennyire bele volt esve az első pillanattól? Öreg vagyok fiam, nem vak. De a lány nem volt varázslat hatása alatt. Ez látszott rajta. A nép is tudja, hogy maga jó ember. Csakhogy..

-Csakhogy az öcsém veszélyes. -mormogtam.

-Abból a szempontból viszont maga is hibás, hogy nem akar harcolni.

-Nem, mert...

-Mert még mindig a testvére. De így a lánynak fog előbb vagy utóbb baja esni. Döntenie kell. Magán múlik a sorsunk.

Ezt az utóbbi napokban egyre erősebben éreztem. A nyomás mázsasúlyként nehezedett rám. Igaza volt az öregnek. És Skynak is. Nem hittem, hogy képes leszek rá. Néhány órája, még a fejem is majdnem elvesztettem. Tényleg majdnem megcsókoltam. Annyira vágytam rá és ő nem húzódott el. Aztán zavartságot láttam a szemében, mikor mégse tettem. Tudnia kell azt, hogy ki vagyok. De nem akartam, hogy gyűlöljön. Felnéztem az égre. A távolban megpillantottam egy ragyogó aranysárga csillagot. De ilyen csillagot még nem láttam a Birodalmamban. Rémülten ismertem fel, hogy mi az. Azonnal füttyentettem Serinnek. Ő ott is termett. Jeges félelem járt át.

Sky

Lassan kinyitottam a szemem, de nagyon gyengének éreztem magam. A földön feküdtem, kellemesen meleg volt. A szám kiszáradt, borzasztóan szomjas voltam. A fejem is sajgott. Láttam, ahogy valaki odalép hozzám, majd leguggol és vár néhány másodpercig. Aztán kezét az állam alá teszi és felemeli a fejem, hogy ránézzek. Tusdar gúnyos mosolyával találom szembe magam.

-Üdvözöllek újra! Bizonyára már tudod ki vagyok.

Erőtlenül bólintottam.

-Helyes. -mondta és elengedte az államat, mire megpróbáltam felemelkedni. -A láztól még egy darabig gyenge leszel. -folytatta.

A SzívtolvajWhere stories live. Discover now