Elrejtve és megtalálva

190 21 32
                                    

Megindultam Xander felé, aki úgy állt ott, mint akinek földbegyökerezett a lába

Deze afbeelding leeft onze inhoudsrichtlijnen niet na. Verwijder de afbeelding of upload een andere om verder te gaan met publiceren.

Megindultam Xander felé, aki úgy állt ott, mint akinek földbegyökerezett a lába. Bennem pedig minden lépésemmel újabb és újabb érzelmek törtek felszínre. Azt mondtam, nem érzek haragot. De ahogy közeledtem felé, minden olyan lett mint a zavaros víz. Minden szomorúság, amit átéltem haragba fordult. És mielőtt észbe kaptam volna, már előtte álltam, felnéztem döbbent szemeibe, a bal kezem a magasba lendült, míg a másik kezemmel a gallérját markoltam.

-Sky..

Ahogy meghallottam a hangját, lassan leengedtem a kezem. A könnyeim, ezzel egy időben, megint utat törtek. A harag az elmúlt napok szomorúságából született és vissza is tért hozzá.

-Utállak.. tudod..? -suttogtam, mert a hangom java része cserben hagyott.

-Sajnálom. -suttogta ő is és körém fonta a karjait, melyeket esélytelenül próbáltam eltávolítani. Haragudni akartam rá. Utálni akartam, de nem tudtam, így nem.

-Nem bocsátom meg.. -mondtam ki, de valójában nem gondoltam komolyan, ahogy azt sem, amit előbb mondtam.

Szorítása mintha enyhült volna.

-Akkor mit tehetek, hogy kiengeszteljelek?

Döbbenten néztem fel rá, mire letörölte az utolsó könnycseppemet is.

-Tényleg megtennéd, bármit kérjek is?

-Bármit. -mondta ki kissé elhamarkodottan, amire ő is rájött. -Csak azt ne kérd.

Hátat fordítottam neki.

-Valóban nincs semmi más amit tehetnék?

-Félek ez az egyetlen dolog, amit megtehetsz azért, hogy elhiggyem valóban fontos vagyok neked. -folytattam.

-Ám legyen.

-Hogy? -fordultam meg, mire ő a derekamtól fogva finoman magához húzott. Meglepetten pislogtam rá, majd lágyan elmosolyodtam.

-Biztos ezt akarod? -tette fel még egyszer reménykedve a kérdést.

Lassan bólintottam, mire tekintete az ajkaimra vándorolt. Ám még mielőtt találkoztam volna az övéivel, karjaimat a nyaka köré fontam és kissé félrebillentve a fejét a fülébe suttogtam.

-Te buta.. soha többé ne engedj el.

A szívem olyan hevesen zakatolt, hogy azt hittem menten szárnyakat bont és valahová messze száll.

Xander

Megkönnyebbülten sóhajtottam a hajába. Amilyen erősen mertem, továbbra is magamhoz szorítottam.

Viszont borzasztóan féltem attól, hogy tényleg megvalósítja, amit kér tőlem. Mert kész lettem volna megadni. De.. még mindig féltem, hogy csak egy csókomért fog szeretni. Úgy hittem, azt nem bírnám elviselni. Már végképp nem.

A SzívtolvajWaar verhalen tot leven komen. Ontdek het nu