BAD LOVE - Jungkook ff. [~Befejezett]

9. Rész - Köszönöm

-Húzd fel a pólód. -tartottam kezembe a vattát, de ő csak olyan "most komoly" arckifejezéssel nézett rám.

-Igen. Nem foglak megerőszakolni, csak ellátom a sebeidet, hogy ne fertőződjenek el és megnézem, hogy van-e belsővérzésed. -magyaráztam neki, mire csak biccentett, hogy csináljam. Óvatosan megfogtam szabadkezemmel a pólója alját, s lassan elkezdetem felhúzni. Ő sokszor felszisszent, mert nem valami kényelmes, ha a pólód anyaga beleszárad a sebedbe.

Lassan kerültek elő kockái, amit még a vér alatt is látni lehetett. Kislányos zavarom sajnos sehogy sem tudtam elrejteni, hisz arcom szinte azonnal fellángolt. Éreztem magamon a tekintetét miközben próbáltam megemberelni magam és ránézni a sebes hasára.

-Csak nem zavarba hoztalak, EunSeo? -kérdezte rekedtes hangján, ami miatt hirtelen megborzongtam.

-Ugyan... csak nem valami szépek ezek a sebek. -nyomtam meg egy picit az egyiket mire felszisszent. Így próbálj belőlem gúnyt űzni Jungkook.

-Oké oké. Befogtam. -mondta védekezően, de hangján érezni lehetett, hogy mosolyog. Rákaptam szúrós tekintetem, mire mosolya csak szélesebb lett ezzel is megmutatva cuki nyuszi fogait. Azt mondtam cuki?

-Yah! Nem fáj az agyonvert arcodnak ez az öntelt vigyor?- kérdeztem miközben tekintetem az egyik hasi sebnek szenteltem. Mielőtt visszavághatott volna rátettem a fertőtlenítőt és lassan tisztogatni kezdtem. Onnantól nem szólt semmit és én nem is néztem rá, de éreztem magamon a tekintetét.

Bő egy óra alatt meg is lettem a felsőtestével és a hátával. Közben a pólót is sikeresen leszedtem róla így egy törölközővel a vállán nézett rám kicsit bágyadtan.

-Most jön az arcod. -készítettem fel rá s kezembe vettem egy újabb pamacsot míg a másikat kidobtam az előtte odakészített kukába. Kisgrimaszt ugyan ejtett, de csöndben várta, hogy a kényes területekre érjek. Mivel az egész koszos volt így inkább a kosz eltakarításával kezdtem. Lassú mozdulatokat téve tüntettem el az alvadt vért miközben figyeltem ahogy néhány vízcsepp lefolyik az arcán.

Addig fel sem tűnt milyen közel vagyunk egymáshoz míg az száján lévő repedéshez nem értem. Kicsit lefagyva bámúltam telt ajkait miközben ő még mindig engem figyelt. Megköszörülve a torkom láttam munkához és töröltem le róla a szennyeződést, majd jöhetett a fertőtlenítő.

-Lehet, hogy kicsit jobban fog csípni. -mondtam neki, de csak egy aprót biccentett. Először megcsináltam az egész arcát s végül ismét visszatértem azokhoz a gonosz ajkakhoz, amik olyan sokszor bántottak ebben az évben még is most én látom el, hogy ne legyen bajuk. Milyen ironikus.

Kis szünetet hagyva kezdtem el megint a fertőtlenítést, de ezúttal nem halkan felszisszent és lehunyta a szemeit.

-Sajnálom. -motyogtam és tovább tisztítottam a sebeket. Végtelenségnek tűnő egy perc után már az arca is kész volt. Kicsit távolabb hajolva néztem mester művem.

-Oké... gyorsan rendbe teszem a lábaidat is, majd bekötöm az olyan helyeket, ahol nagyobbak a sebeid. Szerencsédre egyik sem akkora, hogy varrni kelljen és látszólag belsővérzésed sincs.-mosolyogtam rá, majd elvégeztem mindent. A lábán volt egy-egy kötés, a balvállán is egy és a derekát is körbetekertem.

-Kész is vagyunk. -ragasztottam le az utolsót s ismét messzebbről szemléltem munkámat.

-Oh hogy én milyen hülye vagyok. -vágtam magam hirtelen fejbe, mire Jungkook nagy szemeket meresztett rám.

-Elfelejtettem kimosni a hajadból a... dolgokat.... -gondolkoztam el. -Vizestörcsi, vagy belelógatod a fejed a kádba? -néztem rá, mire szerencsémre a gyorsabbat választotta.

Nagy nehezen elcipeltem a fürdőszobáig, majd ismételt 20 perc alatt már igazi virágillattal ült az ágyamon, tiszta hajjal és félpucéron, mert a nadrágot még visszahúztam.

-Pillanat és hozok neked ruhát. -rohantam ki és tértem is vissza egy fehér pólóval és egy mackónadrággal.

-Ezeket vedd fel. -dobtam oda neki, amit elkapott, majd elgondolkozva meredtem rá.

-Segítsek, vagy megoldod? -kérdeztem meg végül.

-Megoldom a nadrágot... de a pólót, majd segíts légyszi. -nézett rám kínosan, mire csak rámosolyogva kimentem a szobából egyenesen a konyhába. Gyorsan összedobtam egy levest és összeturmixoltam egy narancsot, majd ezeket egy tálcára rakva kikaptam egy fájdalom csillapítót a szekrényből és már vittem is fel. Mikor benyitottam pont akkor húzta fel teljesen a nadrágját, de az arca arról árulkodott, hogy nem keveset szenvedett.

-Én mondtam, hogy segítek. -nevettem fel és gyorsan letéve az éjjeliszekrényemre a tálcát kaptam fel a fehérpólót.

-Oké. Most dugd bele ebbe az egyik kezed... úgy... most a másikat... úgy... -navigáltam és lassan áthúzva rajta a ruhát kész is lett az ellátott Jeon Jungkook.

-Tessék. Ezt edd meg. -mosolyogtam rá és letettem elé az ételeket.

-Ezeket nem kellett... -tiltakozott azonnal, de én csak megráztam a fejem még mindig mosolyogva.

-Semmiség az egész. Meg ettől, majd erőre kapsz. -kacsintottam rá és gyorsan felvettem a koszos ruháit, hogy a mosógépbe vigyem.

-Seo... -szólt utánam, mire megpördültem és kíváncsian meredtem rá.

-Igen? -érdeklődtem, de csak lesütötte a szemét.

-Miért vagy kedves velem? -kérdezte, de azt a párszót is nehezére esett kinyögni.

-Fogalmam sincs Kook. -vontam vállat s ismét megpördülve elintéztem a már megkezdett dolgom. Visszaérve egy teljesen elámult Jungkook fogadott.

-Ez valami eszméletlen finom. -nyammogott tovább a levesen.
-Ez komoly ennyi idő alatt csináltad? -kérdezte tátott szájjal, miközben tovább lapátolta a folyékony ételt.

-Igen, de ha így eszel, meg fogsz fulladni. -nevettem fel és leülve mellé kikaptam kezéből a kanalat. Kérdőn meredt rám, de én csak rá mosolyogtam és merve egyet a kanállal tartottam a szája elé. Vonakodva ugyan, de nagy nehezen kinyitotta beszélőkéjét és megette azt, amit adtam neki. Nem tudott ugyan is nem feltűnni, hogy az is mennyi fájdalmába került, hogy megpróbálja a szájához emelni az evőeszközt.

Miután megetettem még megitta a narancslevét én meg gyorsan elpakoltam a szennyesedényeket.

-Elmegyek fürdeni... -mondtam miközben segítettem hátrébb evickélnie az ágyamon. -Ha így megtámasztod a hátad, nem lesz nehéz ülve maradnod. -mosolyogtam rá s gyorsan elsiettem mielőtt még bármit is mondhatott volna.

Fogalmam sincs ugyan, hogy miért zártam be az ajtót, de lassan nekiálltam lemosni magamról a koszt és a vért ami végig folyva testemen kötött ki a lefolyóba. Kész öröm volt bekenni testem a virágillatú tusfürdőmmel és magamra venni a tiszta ruhákat. Rövidnadrág, top.

Amilyen gyorsan csak tudtam visszasiettem a szobámba, ahol Kookot hagytam, mert féltem, hogy közben valami baja lett. Ami viszont akkor fogadott előhozta a legszélesebb mosolyom.

Jungkook ugyan úgy ült ott ahogy hagytam azzal a különbséggel, hogy a feje előre csuklott és halkan szuszogott. Óvatosan lépkedtem oda hozzá és ügyelve arra, hogy egyik sebét se fogjam meg, fektettem el az ágyamon, majd takartam be miközben ő nyammogott egy sort s laposakat pislogva rám nézett. Egy mosolyt küldve neki mentem volna ki a szobából, de ő még utánam szólt.

-Köszönöm Seo...