Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Késő őszi hideg szél - ami csípi a fedetlen arcom - mindenfelé megsárgult falevelek és itt vagyok én, a nagy gyerek aki kimerészkedik Peking sötét - sokak szerint félelmetes - negyedébe ilyenkor. Vonz a póker meg az éjszakai élet, nem tehetek róla, legalábbis ezt mondogatom magamnak vagy csak a szüleimben keresem a hibát.
Félresikerült egy család vagyunk mi akármennyire is akarja ezt a tényt rejtegetni apám a csodás álarca mögött. Aki akarja úgyis látja, hogy megjátszuk magunk. Nem vagyunk mi idevalók, de mit tehetek én ez ellen?! Semmit sem, pont így van.
Kim Jongdae vagy csak Chen, végzős a város legjobb középiskolájában, a ranglétra tetején uralkodó, korosztályában - általában az idősebbek körében is - teljesen elismert diák. Tanulmányi versenyek első helyezései, kitüntetések és egyéb elsimerések, megfelelő családi háttér, egyértelműen a cégünk örököse. Ezek mögöttem sorakoznak és mind együttjár a csodálatos mintagyerek mivoltommal. Belém nevelték a tökéletességet, ugyan mostanra már nem teljesen vagyok olyan hibátlan, ugyanis ott az a fránya szerencsejáték. Hoppá.
Belépve a klubba megcsap a tömény alkoholszag, de ez nem izgat. A piálás sose volt az én világom. Kabátom odadobva a ruhatárnak használt fogasok egyikére beljebb sétálok. Fehér ingem felső két gombját kigombolva hagyok betekintést a kíváncsi szemeknek, majd ingujjamat is feljebb húzom. A sötét bőrnadrág szorosan feszül combjaimra, de pont így szeretem. Fekete hajamban végigfuttatva ujjaimat pillantok bele a fal két oldalán futó tükrök egyikébe és elégedetten konstatálom, hogy ismét jól nézek ki.
Szoksás szerint ismerős arcok fogadnak a játék asztalnál. Néhány alattam járó iskolatársam, pár ex alkalmazottja a cégnek és a Zhang gyerek - a szülei nem is sejtik mivel üti el szabadidejét a vívás mellett - az osztályból ám van egy üres hely. Ó, akkor ezek szerint igazak voltak a pletykák, hogy Lee veszített. Sajnálom, mert jófej srác volt ha nem azt nézzük milyen a viselkedése játék közben. Aggodalomra nincs okom a szülei úgy is kisegítik, de a játéktól elbúcsúzhat. Mindenesetre kíváncsi leszek ki jön helyette.
A régi ajtó hangosan megnyikordul és belép valaki. Pont ilyenkor kell háttal ülnöm a kijáratnak, pompás. Cipőinek halk koppanásai töltik meg a szoba csendjét, az asztalt megkerülve megáll a mellettem lévő üres szék előtt.
Felpillantva rá nagyot kell nyelnem a látványra. Szőke frufrus, kissé kócos haja tökéketes kontrasztot alkot kifogástalan megjelenésével. Szürke feszülős felső, fekete bőrdzseki és - az én nadrágomnál is legalább háromszor szűkebb - szagatott farmer. Teljesen kiemeli formás fenekét és egy kicsit rövidebb lábait, bár még így is magasabb nálam. Haja szépen keretezi picit pufibb arcát, a szemeiről ugyan nem sajnálta a szemceruzat, de még így is egész aranyos összképet ad. Viszont nem kínai ő sem, ez érdekes. Csak nem egy cipőben járunk, haver? Elhúzódott üzleti út, aztán az ősök közlik veled, mostantól itt kezdj új életet. Szar ügy átélni mondthatom.
