Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Chanyeol, siess már! - ordít ki a kisebb a konyhából, bízva benne, hogy mostmár társa eleget téve kérésének elindul.
- Mert mi lesz, nem várnak meg a tökök? - mondja gúnyosan, de azért ott toporog a másik háta mögött. - Inkább kezdjük, Kris is megmondta, hogy jó buli. - kezd hadonászni a frissen élezett késsel, majdnem elejtve azt, ezzel jó alaposan ráijesztve a magasra. - Hát persze, ezt is a csoporttársad mutatta. - forgatja meg szemeit és unottan túr sötét tincsei köze, ahogy eszébe jut a kínai fiú. - De azért csak óvatosan Sehun, nincs kedvem még az ügyeletet is megjárni veled.
A szőke teljesen figyelmen kívül hagyva az idősebbet esik neki a hatalmas élénk,narancs színű sütőtök faragásnak. Megszúrja itt, kivág belőle egy darabot amott, de még mindig nem hasonlít semmire sem. Orcáját felfújva töri buksiját, hogy hol kellene még igazítania rajta.
- Ha gondolod szívesen segítek, nem kell vele egyedül szenvedned. Úgyis azt mondod szórakoztató, akkor érezzük magunkat jól együtt. - enged neki és gyengéden elmosolyodik.
- Rendben, ha annyira vészes lesz akkor maximum megsütöd. - vigyorog rá szemtelenül. - Szóval így állunk, én feláldozom ilyen badarságokra a délutánom, te meg így hálálod meg? Szívtelen vagy, Sehun-ah... - húzza el száját a nagy fülű, ám egyáltalán nem gondolja komolyan, egy percig sem, annál sokkal jobban szereti Sehunt.
- Ott még vágd egy picit szélesebbre és tökéletes szeme lesz. - próbálja irányítani a fiatalabbat. - De akkor csúnya lesz. - Mert egy töknek a szépsége a fő, ugye te sem gondolod ezt komolyan? - néz hitetlenkedve másikra. - Akkor így! - nyúl a másik keze után, amiben ott pihen a nagy konyhakés. Óvatosan mozgatja a kezét ezzel próbálva koordinálni a hirtelen mozdulatok, a lehető legjobbat kihozva - az időközben elnevezett, - Jack névre hallgató a tökből.
- Ahh..hyung! - dobja le kezéből a kést és ajkai közé kapja ujját. - Jujj ne haragudj, olyan gyorsan mozdult a kezed. - néz rá sajnálkozóan Chanyeol. - Adj egy gyógypuszit és megbocsájtok. - nyújtja felé kissé még piros, de már nem vérző ujját. Óvatos puszit hint a fájó pontra, pár pillanatig ott tartva ajkait. Próbálja enyhíteni a kicsi, talán nem is olyan nagy fájdalmait.
- Szerintem egyet értünk abban, hogy többet nem faragunk töklámpást, ugye? - kérdezi Chan, szorosan ölelve Sehunt. - Semmiképp, de azért Jacket tartsuk meg, kérlek. - könyörgően pillant barátjára. - Majd mikor esszük akkor elbúcsúzol tőle, mit szólsz? - gondol az éppen sütőben készülő finomságra, nevetését visszafojtva. - Kegyetlen vagy, Jackie jobb véget érdemelne... - kacag immár ő is.
Nevetve pillant fel Yeolra és lágy puszit nyom párnáira, közben minél jobban hozzábújva. Apró csókokkal becézgetik egymás száját, kiélvezve a kényelmes semmittevést.
- Remélem Jacket is így fogja szeretni valaki, mint én téged Chanyeol!
