Elrabolva

~Visszaemlékezés #2~

- Még mindig nem tudtuk meg, mi történt tegnap. Azt mikor akarjátok elmagyarázni?- kíváncsiskodott Sandra.-
- Annak még nincs itt az ideje.- felelte titokzatosan Victoria.-
- Oké.. de most rajtad a sor, Justin.- mutatott a fiúra.-

- Rendben, akkor most én jövök. Nekem nagyon jó családi körülményeim voltak.-
- Jó neked..- szólt közbe Victoria.-
- Anyukám egy ügyvéd, apukám egy kém. Van egy húgom, Mona, aki most 17 éves. Ő jelenleg Santa Monicában él, és ott tanul vagyis hát én úgy tudom. Igazából nem tudok róla túl sokat, néha beszélgetünk csak. Amikor elvégeztem a gimit, és leérettségiztem 18 évesen, apám elvitt a kémkiképzőbe. Ott tanultam meg mindent a kémségről. A nagypapám is egy nemzetközi kém volt, ő ott egy legenda. Nagyon sok küldetésen részt vett, és a legtöbbje mind sikeres volt. Nagyon büszke volt rám, amikor én is beléptem a csapatba. Ő már sajnos nem él, de megtanított nekem sok trükköt, és mozdulatot, amit tudtam alkalmazni a megbízásaim során.
- Akkor te is részt vettél ilyen küldetéseken, mint Victoria?- kérdezte Sandra.-
- Igen, néha egybe is osztottak minket.- mosolygott Justin.-
- Tényleg? Akkor dolgoztatok együtt? Azóta ismeritek egymást?- csodálkozott Sandra.-
- Igen, én akkor már a 3. évemet töltöttem ott.- mondta Victoria.-
- Én voltam a legjobb férfi kém, Victoria pedig a legjobb női, ezért a legnehezebb, legveszélyesebb feladatokat nekünk szánták.-
- És te is részt vettél kihívásokon? Például amit mondott Victoria, amikor bezárták őt egy szobába.- kérdezte Gina.-
- Igen, nagyjából ugyanolyanokon, mint Victoria. De a fiúknak volt egy plusz próbájuk.-
- És az mi volt?- kérdezte Sandra.-
- Ezt akarom elmondani. Minket nem egy őrült emberrel, hanem egy farkassal zártak össze.-
- FARKASSAL???- kérdezte meglepetten egyszerre Gina és Sandra.-
- Igen egy farkassal. Csak a legerősebbek, legbátrabbak élték túl a próbát.-
- Úgy érted.. valaki meghalt ebben a kihívásban?- ijedt meg Gina.-
- Igen egy páran igen...-
- De te nem! Te most itt vagy velünk!- ölelte meg Sandra Justint.-
- Igen, igen.. De én is szenvedtem sérüléseket. A farkas sok helyen megkarmolt, és persze a többi küldetésen is szereztem sebeket.-
- És neked is megmaradtak?- tette fel a kérdést Sandra.-
- Nem sok.. csak a farkas egyik karmolása van a hátamon még mindig.-
- És a többivel mi lett? Gyorsan eltűntek?- kérdezte Sandra.-
- Muszáj mindig minden részletet tudnod Sandra? - mondta flegmán Victoria.-
- Naa srácok most van az "igazság pillanata". Mindent elmondunk a másiknak őszintén.- felelte Gina.-
- Igen eltűntek.. volt egy nagyszerű ápolónőm..- nézett Victoriára.-
- És ki volt az?- kíváncsiskodott Sandra.-
-.....- Justin nem felelt.-
- Ki vele! Őszinteség, emlékszel?- juttatta eszébe a dolgot Gina.-
- Victoria.- felelte félve Justin.-
- Tessééék?? Akkor itt jön szóba a kép... ez nem lehet... TI JÁRTATOK??- gondolkozott hangosan Sandra.-
- Miről beszélsz Sandra? Milyen kép???- nézett furán Gina.-
- Öööömm...- hajtotta le fejét Victoria.-
- Valaki elmagyarázná, mi folyik itt????- lett dühösebb Gina.-
(Gina): Nem értettem.. milyen képről beszélt Sandra?? Jártak? És mi van ha még mindig van valami viszonyuk? De gondolom, hogy már szakítottak.. és... Na jó...
- Most azonnal valaki elmondja mi volt köztetek!- mondta mérgesen Gina.-
- Rendben.. Szóval többször összeraktak minket küldetéseken. Victoria, mint tudjátok, legmélyén egy nagyon kedves lány, és hát azért elég vonzó is... szóval együtt dolgoztunk, addig, ameddig meg nem szűnt a kémiskola.-
- Oké, de még mindig nem tudom, mi az a kép.-
- A kép rólunk készült az egyik küldetésünk után, egy sötét helyen. Éppen.. csókolóztunk.. arról a képről beszélt Sandra, és te is azt a borítékot találtad meg a kocsimban..-
- Tehát azért rejtetted el..?-
- Nem akartam, hogy ilyen gyorsan elrontsam a kapcsolatunkat..-
- Megnézhetem azt a képet?- kérdezte Gina.-
- Victoria?- nézett a lányra Justin.-
- Nézze meg csak nyugodtan..- felelte Victoria.-
(Gina): Justin elment valahova, utána visszatért egy borítékkal a kezében. Odaadta nekem. Azt a borítékot fogtam a kezemben, amikor mentünk a bulira, biztos vagyok benne. Kinyitottam, és megláttam őket. Victoria csinos volt, mint mindig, Justin pedig fiatalsága ellenére eléggé férfias. Justin a lány derekát fogta, Victoria pedig a nyakánál átölelte. A hátoldalán 2012-es dátum szerepelt. Gondolom az első bevetésük együtt. Nem tudom ki fotózhatta. Egyszer csak egy gondolat futott át a fejemen. Őket láttam az álmomban? Ők a pár, akik a sötétben csókolóznak? Tudtam, hogy ismerem őket! De miért voltak az álmomban? Ez talán egy örök rejtély lesz számomra.. Visszaadtam a borítékot Justinnak, de Victoria kikapta a kezemből.
- Szóval ez az a kép...- nézte azt mosolyogva Victoria.-
- De én ezt most nem értem.. gondolom már szakítottatok.. és miért zárt be a kémiskola?- kérdezte Sandra.-
- A főnökünk sajnos meghalt, és nem találtak helyette újat. Senki se tudta helyettesíteni a posztját, túlságosan jó volt..-
- Értem..- bólintott Sandra.- És Victoria miért ájultál el a fürdőben?-
- Az is a kép miatt volt. Justin akkor mondta el nekem, hogy a kesztyűtartóban tartja a fotót. Megijedtem, és mindenféle gondolatom. Te láttad, megmutattad Ginának, meg minden..- sóhajtott Vic.-
- Aha.. de nem mutattam meg.- mosolygott Sandra.-
- De most már láttam..- mondta Gina.-
- Viszont van még valami... Lassan 3 év telt el, hogy bezárt, de most már találtak a régi főnök helyett újat... és most azt akarják, hogy én és Victoria újra csatlakozzunk..-
- És beleegyeztetek??- vonta fel a szemöldökét Gina.-