Elrabolva

~37. Rész~

Letettem a telefont. Chloenak mindig vidám hangja van, olyan energikus, de most valahogy másként hangzott.. szomorú, lehangolt. Csak nem történt vele valami rossz?

Lassan elérkezett az ebéd ideje, ezért lementem a konyhába, és elkezdtem teríteni. Megkerestem a sötétkék abroszt, majd letettem az asztalra, de előtte letakarítottam az étkezőt. Leraktam a piros virágokat az asztal közepére, és szépen elrendeztem őket.
Hoztam két tányért, és jöhettek is az evőeszközök. Ennyit azért én is tudok, hogy kell az evőeszközöket elrendezni. Kiszedtem a hűtőből a tegnapi maradékot, és egy nagy merőkanalat tettem az edénybe, hogy tudjunk szedni az ételből.
- Justin! Gyere szedj magadnak kaját, hogy meg tudjam melegíteni!- kiáltottam neki.-
Justin kicsoszogott a konyhába, majd egy puszit nyomott a homlokomra.
- Baj van?- néztem rá aggódva. Arca gondterhelt, fáradt volt.-
- Nem, csak bealudtam munka közben..- nyújtózott ki.-
- Milyen munka?- kérdeztem összehúzott szemöldökkel.-
- Kint voltam a garázsban, és az autót csináltam. Nemrég jöttem be, addig meg ledőltem..-
- Umm, oké..- vontam meg a vállam.-
Érdekes, amikor az erkélyen voltam, nem hallottam, hogy valaki csinált volna valamit a garázsban. Na, mindegy.
Az ebéd csendesen telt, nem beszélgettem Justinnal, meg ráadásul Sandra sincs itt, aki valami témát felhozott volna. Justin bement a szobájába, én pedig megint egyedül maradtam. Annyira unatkoztam, nem tudtam mit csinálni.
Nagyon szép idő volt, és sütött a nap, ezért ugy gondoltam, lemegyek a partra, ha már ilyen közel van. Bementem a szobámba, és elővettem az egyik kedvenc fürdőruhám. Fehér színű volt, jól illett a barna bőrömhöz. A felső része állt egy rendes melltartóból, felette pedig egy lenge anyag volt. Az alsó is fehér volt, két arany díszítéssel az oldalán. Felvettem egy vékony kardigánt, ha esetleg fújna a szél, majd a fürdőszobába lépve elővettem egy gumit, és bekontyoltam a hajam. Feltettem egy kis szempillaspirált  és már készen álltam az indulásra. Elővettem egy válltáskát, és beleraktam a telefonom, naptejet, strandpapucsot, napszemüvegem, egy tollat, ha valakinek kellene autogram, egy takarót, hogy le tudjak ülni, egy kis pénzt, és vizet is.
Bekopogtam Justinhoz, hogy elmondjam neki, elmegyek.
- Justin.. lemegyek a partra, majd jövök!-
- Biztos vagy benne, hogy egyedül mész?-
- Nem lesz semmi baj! Tudok magamra vigyázni!-
- Rendben, de hívj fel, ha leértél!-
- Jó, na szia!- köszöntem el, és a bejárathoz igyekeztem.-
Felkaptam a szandálom, és magammal vittem a kulcsaim is. A meleg szellő rögtön megcsapott, a nap szépen sütött rám. Kisétáltam az utcából, és egy forgalmasabb útra tértem. Ez egyenesen a partra vitt, maximum 250 méter. Néhány ember megfordult utánam, vagy csak megbámult, de nem igazán  foglalkoztam velünk. Megálltam egy zebránál, majd két fiatal lány megszólított:
- Úristen!! Gina Taylor!- visongtak.-
- Sziasztok!- köszöntem mosolyogva.-
- Kaphatunk egy autogramot? És egy képet?-
- Persze!- vettem elő a tollat a táskámból.-
Gyorsan aláírtam a spirálos noteszüket, majd mindkét lánnyal lőttem egy selfiet. Boldogan, és nevetgélve sétáltak el, és ez imént történt eseményeket vitatták meg. Mivel még mindig a zebránál álltam, ránéztem a jelzőlámpára, ami éppen akkor váltott át zöldre. Körülnéztem, és láttam, hogy az emberek körülöttem cserélődtek. Ki tudja, hány zöld lámpát hagytam ki, de a rajongókért mindent! Átmentem az úttesten, és már egészen közel voltam a parthoz. Ahogy odaértem, megcsapott a tenger illata. Átvettem a szandálom a strandpapucsomra, majd elkezdtem sétálni a bérelt napernyőmhöz. Sokan strandröplabdáztak, vagy szörföztek a nagy hullámokon, vagy egyszerűen csak napoztak és relaxáltak. Miután lepakoltam a cuccaim, körülnéztem, és megakadt a szemem egy ismerős alakon...