Elrabolva

~33. Rész~

Kijöttem a zuhanykabinból a mini chippel együtt, amit egy zacskóba ejtettem.
Holnap utazunk! Annyira várom már, jó lesz a pihenés, legalább egy hét pihi.. vagy lehet ott is megszívom, és nem kapcsolódhatok ki.. Majd meglátom..

(Victoria): Kimentem a fürdőszobából, és a szobámba indultam, hogy elrakjam a kis zacskót. Úgy gondoltam, hogy a szekrényem legmélyén található dobozban jó helye lesz, úgyis mindig odarejtem fontos dolgaim. Erről a ládikáról senki se tud, ezért is gondolom, hogy a legmegfelelőbb rejtekhely ennek a kis chipnek, amit majd visszaadok a kémeknek, vagy Justinnak, mivel én nem leszek itthon. Addig is nehogy valaki ellopja... mármint Martinra gondolok.. ki tudja merre felé akar császkálni.. és ha éppen az én szobámba keveredik, majd megtalálja, akkor felismeri, hogy az az övé, és rögtön elveszi! Najó, már teljesen paranoiás vagyok, be kell ezt fejeznem.. majd a nyaralás kitörli a rossz emlékeket a fejemből, remélem.
- Annyira várom már az utazást! Bali! Nagyoon szép hely!- mondta Sandra a nappaliban ülő fiúnak, azaz Martinnak-
- Biztosan jól fogjátok magatokat érezni!- mosolygott a fiú.-
- Az utazástól félek egy kicsit.. 2 nap majdnem! Unatkozni fogok!-
- Valamit biztosan kitaláltok majd Victoriával. Jól fogjátok magatokat érezni! Nem kell aggódni! Victoriának se kéne...-
- Tudom.. de ő mindig aggódik valamin.. mint egy féltő anyuka... igen, az. Mindig ellát minket, figyel ránk, segít, nekünk, gyerekeknek.-
- Szerintem inkább egy vad oroszlán... nem lehet vele normálisan beszélni...-
- Nem értem... velem, vagy inkább velünk, mindig normálisan beszél.-
- Velem valamiért máshogy viselkedik.. nem kedvel szerintem.-
- Victoriával nehéz barátkozni, ezt jó megtanulni. Egyáltalán nem nyílt, hanem elővigyázatos. De mindenkit legmélyén kedvel, ebben biztos vagyok, csak nem mutatja ki. Neki is van szíve, mint mindenkinek.- mosolygott Sandra.-
- Persze, gondolom - majd Martin ránézett telefonjára -, nekem most mennem kell.- állt fel a kanapéról.-
- Rendben, akkor kiengedlek - ölelte meg a fiút Sandra.-
- Sziasztok!- köszönt hangosan Martin, majd Gina a szobájából kijött, és ő is elköszönt a fiútól.-
- Szia!- köszöntem vissza unottan, de én nem jöttem le miatta az emeletről.-
Miért is gondolná, hogy kedvelem őt? Ki szereti a Sötét Kémet? Nem lehet naivnak lenni, mert a végén kiderül, hogy igazam volt. Igen, nem szép dolog hallgatózni, de éppen le akartam menni, amikor rólam kezdtek el beszélni. Kíváncsi voltam, de gondolom nem csak én voltam az.
Most elkezdhetek főzni a "gyerekeimnek", mert hisztizni fognak, hogy egy teljes héten keresztül gyors kaján élnek, aztán mire visszaérünk, tök dagik lesznek.
***
Este:
(Gina): Egész délután azt a levelet kerestem, de sehol se találtam. Victoria meg főzött, vacsiztunk egy jót, aztán lassan mindenki lefürdött. A lányoknak a gépe holnap reggel tízkor indul, körülbelül hétre mennek ki a repülőtérre, nehogy legyen valami baj, és időben kell ott lenniük, nehogy lekéssék a járatot. Sandra és Justin elmentek még intézni az utazással kapcsolatos dolgokat, Justin csak a fuvarozás miatt kellett neki.
Nem tudom, miért kell állandóan titkolózni, egyszer úgyis kiderül minden. Valamikor mindenre fény kerül.. kiderül, kinek mi volt a célja. De addigis.. még szívunk egy kicsit.
(Sandra): Holnaap utazáás!! Annyira jó lesz minden!! Bali egy álom hely! Már utána néztem, és biztosan egy csomót fogunk fürdeni, meg vásárolni, mert nagyon szép a tengerpart, és a boltok is szuperek!! Viszont holnap hétkor a reptéren kell lennünk, szóval nem maradhatok fent éjszaka, hogy megnézzem a PLL újabb epizódjait.
Holnap gondolom Gináék nem fognak felkelni, szóval most kell, hogy elbúcsúzzunk.
- Sandra! Gyere ki a nappaliba most!- kiáltott nekem Victoria.-
- Jövök máris!- válaszoltam vissza.-
Látjátok, pont erre gondoltam.
- Sandra! Mivel holnap Gináék nem akarnak felkelni korán, ezért most kell elköszönni.- ismertette a dolgot Victoria.-
- Valld be, te se kelnél fel fél hétkor, hogy elbúcsúzz valakitől.- forgatta szemét Justin.-
- Úristen, ez most tök sértő volt. Tehát ez azt jelenti, hogy nem érünk semmit? Mi lenne nélkülem? Nem lenne kaja, patkányok rohangálnának a házban, Sandra nélkül meg egy komor otthonban élnétek!- kérte ki magának Victoria.-
- Tudod, hogy nem úgy értettem. Csak gondoltam felhúzlak az utazás előtt.- mosolygott Justin.-
- Te nem változtál semmit.- ölelte meg a fiút Victoria.-
- Te se sokat - szorította magához a lányt.-
- Sandra! Annyira fog hiányozni a sok hülyeséged!- mondta Gina Sandrának.-
- Jajj, de aranyos vagy!- ölelte meg.-
Mind a négyen éreztek valamit; nincsenek biztonságban. Valami fog történni hamarosan... aminek nem fog senki se örülni.
Rövidesen elváltak egymástól, majd "cseréltek ölelő pajtást". Ezután mindenki a szobájába indult, hogy kialudja a fáradalmakat, amiket mostanában átéltek. Victoria gyorsan átnézte a bőröndöket, majd Sandrával kicipelték az összes csomagot, amik nekik fognak kelleni holnap, ezután álomra hajtották fejüket.
Reggel:
(Victoria): Az ébresztőmnek hála időben fel tudtam kelni, majd gyorsan összedobtam magamnak és Sandrának a reggelit, felkeltettem őt is. Gyorsan összeszedtük magunkat, felvettük a legkényelmesebb cuccunkat, amiben tudunk két napot utazni, majd miután a taxi is megjött, segített nekünk bepakolni a sok bőröndöt, és már el is hagytuk a házat.
20 perc múlva meg is érkeztünk a reptérre, majd a taxis srác felajánlotta segítségét, hogy segít nekünk cipelni a csomagokat. Nagyon rendes volt tőle, hezitálás nélkül el is fogadtuk a segítséget.
- Jó utazást!- köszönt el a taxis fiú, majd elindult volna, de én adtam neki még pár dollár borravalót.- Köszönöm!- pirult el a fiatal srác, majd boldogan eltette az extra pénzt.-
- Nagyon aranyos egy fiú volt.- mosolygott Sandra.-
- Igen, nagyon.- bólogattam.-
Hamarosan át is mentünk az összes csekponton, semmi probléma nem volt szerencsére.
- Annyira izgatott vagyok!- kiáltott fel Sandra, majd felszálltunk a gépre.-
- Keressünk helyet - mondtam, majd elindultunk előre.-
- Nincs már egymás mellett hely!- felelte szomorúan Sandra, miután átnéztük az egész járművet.- Csak ott van két hely, egész közel egymáshoz.- mutatott két fiú felé Sandra.-
A négyes ülésen ültek: a szélén az egyik fiú, mellette egy üres hely, azután a másik fiú, és szintén mellette egy üres hely. Ikrek voltak. Nagyszerű.
- Talán megkérhetnénk, hogy üljenek egymás mellé...- vetette fel Sandra.-
- Oké...- majd a két srác felé vettük az irányt.-
- Elnézést.. sziasztok!- köszönt Sandra.-
- Nem- válaszolta egyszerre, határozottan, de egyben unottan a két fiú.-

Elnézést a késésért, csak tudjátok, félévzárás volt.. 😳.