Elrabolva

~29. Rész~

- Te mondtad meg a stúdiósoknak, hogy elmegyünk egy hétre?- kérdeztem.-
- Nem, miért?- vonta meg a vállát Gina.-
Micsoda? Ha nem Gina mondta el, akkor ki??

- Öö.. hát... Martin írt egy üzenetet, hogy érezzem magam jól a nyaraláson. Ha nem Sandra, és nem is te mondtad el neki, meg gondolom Justin se, hogy nem leszünk egy hétig, akkor ki? Csak nem ő is jelentkezett? De azt nem tudhatja, hogy én is megyek...- mondtam Ginának.-
- Érdekes.. de honnan gondolod, hogy nem Justin mondta el Martinnak?- kérdezte Gina.-
Megszólalt a csengő.
- Ez bizonyára Justin!!- feledkezett meg a kérdésről, amit feltett Gina.-
- Huh.. ezt megúsztam..- mondta magában Victoria.-
(Gina): Olyan gyorsan futottam le a lépcsőn, hogy majdnem elestem. Amikor leértem, a bejárati ajtóhoz siettem. Érdekes, mert nem láttam emberi alakot az ajtón keresztül. Kicsit megijedtem, ezért lehívtam Victoriáékat.
- Ugye nem akar valaki megviccelni minket? Mert ez nagyon nem vicces..- mondtam.-
- Mindjárt meglátjuk..- közeledett az ajtó felé Victoria.-
Előszedett egy mini kést (???) a zsebéből, majd kinyitotta az ajtót.
- Megkérdezzem, hogy..- kezdte el kérdését Sandra, de odasuttogtam neki, hogy maradjon csendben.-
Mi, Sandrával nem láttuk, hogy mi van az ajtóban, de Victoria lassan leengedte a kést, és visszatette a zsebébe. Mik lehetnek még a zsebében? De inkább mi lehet az ajtóban? Victoria félreállt, és megmutatta, hogy mi van ott. Egy szatyor volt, és gondolom ruha lehetett benne, mivel a kedvenc márkám logója szerepelt rajta. Nagyon örültem neki, de inkább Victoria ment ki érte, hátha valaki van ott. Bezárta az ajtót, és letette a szatyrot az asztalra. Belenéztem, és egy meseszép fehér ruhát láttam. Azonnal kiszedtem, csak azt bámultam. Találtam benne egy üzenetet:
- ,,Ginának. Hamarosan visszatérek"- olvastam fel.- Ezt biztos Justin írta! Akkor mindjárt itthon van!-
- Aha, lehet. Menj, próbáld fel.- mondta Victoria.-
Gyorsan bementem a szobámba a ruhával együtt, és felvettem. Nem akarom fényezni magam, de nagyon jól mutattam benne. Visszamentem az étkezőbe Sandráékhoz.
- Wow Gina! Nagyon jól áll!- mosolygott Victoria.-
- Igen Gina, ez szuperen fest rajtad!- dicsért meg Sandra is.-
- Köszi csajok! Justin mindig a legjobbat választja nekem.- örültem.-
Visszamentem a szobába, és visszavettem a hétköznapi cuccom, ami egy rövidnadrágból, egy rövid ujjú pólóból, és egy papucsból állt. Mivel nyár van, más nem is lehetne.
(Victoria): Furcsa volt nekem az az üzenet, amit Gina talált a szatyorban.
Előszöris azért, mert a kézírás nem egyezett meg Justinéval. Másrészt, a kis lapon éreztem kölni illatot. Annyira ismerős volt ez az illat, de nem tudom, honnan ismerem. Férfias illat volt, tudom, hogy valakin éreztem. Gondolom az elég gáz lenne, ha Justin összes kölnijét végigszagolnám, hátha van új, de inkább nem teszem. Az elég fura lenne, ha valaki úgy találna rám, hogy éppen férfi illatokat szagolgatok. Abban biztos voltam, hogy nem Justin írta a cetlit, de akkor ki? Ki járhatott erre? Lehet, hogy az anonim ember írta. Vagy Chrisék.. Olyan régen történt már, mégis olyan, mintha tegnap történt meg. A Sötét Kém Ginával nem áll kapcsolatban, max. engem zaklatna. Borzasztó belegondolni, hogy mennyi ellenség létezik.. de mit ártottunk nekik? Miért kell folyamatosan üldözni? Miért jó ez egyeseknek? Mert szerintem ez egyáltalán nem vicces. Az őrületbe tudnak vele kergetni.
Justin még mindig nincs itthon? Milyen dolga lehet még? Azt mondta, hogy.. Ahh, mindegy. Holnap már utazunk, szóval végre pihenhetek. Elég fárasztó hetem volt..
Hallottam, hogy csengetnek, és éppen én voltam a legközelebb az ajtóhoz, szóval odamentem. Kinyitottam résnyire, de nem azt az embert láttam meg, akit akartam..