ERERI LOVERS 🔰🔰🔰

Egyetlen Erenemnek

  Levi heichou parancsa.
A szobája legyen szín tiszta.
Eren takarít nagy sebbel lobbal.
Míg a fotel alatt egy levélre nem bukkan.
Neki van címezve, semmi kétség.
Heichou kézírása nem vitás.
Neve gyöngybetűkben tündököl.
Hezitál, mégsem bír magával.
Körül nézz minden csillog villog.
Reszkető kezekkel bontja fel.
Finom papír, bíbor pecsét.
Míg kihajtotta a papírost.
Szíve ki ki hagyott egy egy ütemet.

"Egyetlen Erenemnek
Bár e sorokat sohasem olvashatod.
Égő szívemet most ez egyszer kiadom.
Mióta megláttalak azon napon először.
Eszemből ki nem verhetlek soha többé.
Lelkem bódító titkának vágya te lettél.
Szemeid ragyogó fénye világítja be lelkem legsötétjét.
Angyali hangod énnékem a béke hozó.
S bár tudom, ki nem mondod drága angyalom.
Jól tudom gyűlölsz, s ez így van jól.
Én bár soha ki nem mondhatom.
Szeretlek tegnap, ma és holnap.
Bár a halál társként él velem.
A szívem a tied édes Erenem."

Eren szemeinek hinni nem akart.
Hihetetlen, hogy őt a heichou mégis szereti.
Újra tanulmányozta a levelet.
Hanji vicce lenne tán?
De nem a gyöngybetűk nem hazudnak.
Levi heichou írta mind ez kétségtelen.
Az ajtó nyílt s Ő állt ott.
Szemeik elkerekedtek ahogy egymásra néztek.
-Eren mégis mit szorongatsz a kezeidben?
Hideg hang, néma csend.
Ez volt mind mi a szobára telepedett.
-A nekem szánt leved Heichou.
Lassan felpillantott.
Szíve megdobbant, Levi bíbor színben tündökölt.
-Eren kérlek menj el.
Levi arcát rendezte, de az ifjú el nem ment.
Hevesen verő szívére hallgatott.
Mi monoton suttogta mond el neki.
Több ilyen esély nem adatik.
Levi előtt megállt, ajkait kérdésre nyitotta volna.
Ám ajkain hideg ujjak landoltak.
-Ne kérdezd, Eren csak menj már.
Pillantott rá az acélkék szempár.
-Heichou én el nem mehetek, hisz én is szeretlek téged. 
-Ne dobálózz ily nagy szavakkal, hisz leány való hozzád. Én már fiatal újra nem lehetek. S te még az vagy. Néked nálam bárki jobb lehet. 
Ellépett volna ám két erős kar kapta fel.
Háta a hideg falhoz simult. 
Meglepetten pislogott az ifjúra, ki rendíthetetlen fürkészte.
-Rajtad kívül mást én nem kívánok. S bár csak te rendelkezhetsz felettem, hogy szeretlek e azt nem te mondod meg.
Levi csak nézett, s a bíbor színe mind kettejüket elérte.
-Eren most mégis mit mondjak? Oly zavaros érzés, erre vágyom azóta.
Lassan folyt le orcáján egy két könnycsepp.
Eren csókolta le lágyan mindet.
-Levi csak had agyam neked magam s te...
A mondat megszakadt, lassan összeforrtak az ajkaik.
Szerelmes köd szállt a szoba alá.
A sorok olvasottá lettek.
S a szívek is egymásért vertek.