No more dreams {Yoonkook}

24. rész

Ajánlott zene: 2NE1 - Goodbye (link lent!)

Eltűntek az álmok...
Nem jutunk levegőhöz sem.
Az iskolában, otthon vagy az internetkávézóban,
mindenki ugyanolyan életet él.
A diákok az "elsőrendűség" kényszerében élnek
miközben álom és valóság között rekednek.
Ki kényszerít minket, hogy gépekként tanuljunk?
Vagy a legjobb leszel vagy kiesel.
A felnőttek korlátok közé zárnak.
Nincs választásunk, csak a beletörődés.
Még ha egyszerűen is gondolkodsz,
akkor is csak az alkalmazkodni tudók élik túl.
Mégis ki az, aki arra kényszerít,
hogy a legjobb barátainkon áttaposva jussunk előre?
Mi ez?
A felnőttek azt mondják, hogy csak most nehezek kicsit a dolgok...
és későbbre már csak egy kicsivel több kitartásra lesz szükség. 

Mindenki mondjon nemet!
Ne mondjuk többet, hogy később!
Ne ragadj többé valaki más álmában!
Mindenki mondjon nemet!

          ~ BTS - N.O.

- Leülhetek? - kérdezte köszönés nélkül az igazgató.

A hét fiú gyorsan észbe kapott, és köszöntötték a férfit, ahogy az leült a kanapéra Jungkook mellé. A maknae már mozdult, hogy felálljon, de Bang PD a vállára tette a kezét.
- Nehogy felkelj - mosolyodott el. - Hogy vagy, Jungkook-ah?
- Jobban, köszönöm - felelte szégyenlősen az énekes. - Sajnálom, hogy annyi problémát okoztam.
- Ugyan... Nem a te hibád volt. Én tartozom bocsánatkéréssel. És köszönöm, hogy nem perelted be a céget. Sosem hittem volna, hogy ilyesmi megtörténhet nálunk... De nem kell félnetek, többet nem fordulhat elő. Senkivel. 

A fiúk bólintottak. 

- Szóval... Gondolom, hallottatok híreket.
Namjoon bólintott.
Bang Shi Hyuk vett egy mély levegőt, és folytatta.
- A Glam egyik tagjának botránya miatt egyelőre felfüggesztettük az egész csapatot, és nemsokára meg is szakítjuk velük a szerződést.
A Bangtan tagjai nagyra nyílt szemekkel néztek össze.
- Látom, értitek a dolgokat. Ha egyvalaki csinál valami hülyeséget, elrontja a többiek életét is. Remélem a jövőben ehhez tudjátok majd tartani magatokat. Ami azt illeti, a lányok voltak az egyik legnagyobb bevétele a kiadónak. Összébb kellett húznunk a nadrágszárat, és az a kevés hírnevünk is odalett, ami volt. Nem lett volna fair, ha ennek ellenére nem adok a többieknek  egérutat. Mielőtt idejöttem, minden előadónknak felajánlottam az azonnali szerződésbontást. Mivel a legtöbben így is két ügynökséghez voltak szerződve, egyszerűen átmentek teljesen a másik kiadójukhoz, így nem volt gond. A többiek pedig népszerűek annyira, hogy találjanak maguknak másokat. A Homme együttes úgy döntött, hogy marad, de... Mindenki más elfogadta az ajánlatomat.

A fiúk megsemmisülten hallgatták a főnöküket. Jimin megszorította Taehyung ujjait, miközben Namjoon Hoseok vállára tette a kezét. Seokjin még mindig a konyha küszöbéről figyelte a jelenetet, míg Yoongi egyszerűen a padlóra ült.
- Gondolom, mind arra vagytok kíváncsiak, mi lesz most veletek.
Bang PD tartott egy kis hatásszünetet, aztán folytatta.
- A pénzügyekért felelős csapat azt tanácsolta, hogy oszlassuk fel a bandát.

Yoongi libabőrös lett a szavakra. Az nem lehetett, hogy ennyi próbálkozás után, ennyi munka után, vége volt a karrierjének. Miközben még be sem bizonyíthatta, mit tud. Még egy igazi esélyt sem kapott.

- Hoseok!
- Igen? - állt fel a fiú.
- Mit fogsz tenni, ha feloszlik a Bangtan?
Hobi értetlenül bámult a férfire, aztán bizonytalanul válaszolt.
- Talán... Háttértáncosnak megyek. Ha felvesznek valahová.
- Namjoon?
- Én... Nem tudom. Talán fordító lennék?
- Jimin?
- Modern táncosként fogok diplomázni, szóval...
- Seokjin?
A legidősebb Bangtan lehajtotta a fejét.
- Nem tudom, őszintén. Nem vagyok biztos benne, hogy jó színész lennék a diplomám ellenére. Talán szakácsnak kéne mennem, de... Talán már túl öreg vagyok ahhoz, hogy most kezdjem el.
- Taehyung?
- Én visszamennék a nagymamámhoz és farmer lennék Daeguban - felelt kelletlenül a fiú, annak ellenére, hogy tudta, mennyire bántják a szavai Jimint. Ha tényleg feloszlanak... Többé nem lesz ok, amiért Tae Szöulban maradjon, így újból elszakadnának egymástól.
- Yoongi?
- Én csak azt csinálnám, amit korábban. Zenéket írnék és reménykednék, hogy valahol producer lehetek.
- Jungkook?
A legfiatalabb néhány pillanatig csak bámult maga elé, aztán megrázta a fejét.
- Nekem... Nincs semmi más, amit csinálhatnék.
A férfi bólintott.
- Azt mondták, oszlassuk fel a BTS-t, de... Boldogok tudnátok lenni egy olyan élettel, amit most felvázoltatok?
Néhányan rögtön megrázták a fejüket, és pár másodperccel később az egész csapat csatlakozott hozzájuk.
Bang PD elmosolyodott.
- Én is így gondoltam. Persze, ha menni akartok, menjetek, de... Én úgy gondoltam, hogy még nem vagytok annyira stabil csapat, hogy megálljátok egyedül a helyeteket, vagy átmenjetek egy másik ügynökséghez. Ha pedig feloszlanátok, talán máshová külön-külön felvennétek titeket, de azóta figyellek titeket, hogy összeköltöztetek, és úgy gondolom, nagyon jó a kémia a csapatban. Sok idolbandával dolgoztam már együtt, de ilyen harmonikus csapatot nagyon nehéz lenne még egyet találni. Azt hiszem, nagyon jól passzoltok egymáshoz. És nem csak a személyiségben, de zenei értelemben is. Én pedig adtam nektek egy esélyt, amikor összeválogattalak benneteket, és nem áll szándékomban megszegni az ígéretem. Azt hiszem, egész életemben kísértene a tudat, hogy elrontottam hét kölyöknek a karrierjét. Ti bíztatok bennem, amikor aláírtátok a szerződésemet, és most itt az ideje, hogy én is bízzak a ti tehetségetekben.