No more dreams {Yoonkook}

15. rész

Gyere Szöulba.
Tae erre a két szóra meredt már percek óta a telefonját tartva.
Miért?
Amint elküldte az üzenetet, a program máris jelezte, hogy Jimin éppen ír neki. Aztán a pontok eltűntek, és nem is kerültek elő. 

Taehyung felnézett a telefonjából, és Gracie-re meredt, Milly borjújára. Az állatok békésen legelésztek a fűben a fiú körül; ő vigyázott rájuk, amíg szabadon voltak engedve egy időre.
Az ölében Bigbang Bang bang bang című száma kezdett rá teljes hangerővel.
- Gyere Szöulba - ismételte meg Jimin, ezúttal szóban, ahogy Taehyung fogadta a hívását.
- Jiminie...
- Komolyan, Tae. Jungkook is itt van. Szöulban. A Big Hitnél.
- Mi? Kookie ott van veled? - nyíltak nagyra Taehyung szemei.
- Igen. Mindketten ugyanabban a csapatban leszünk, ha minden jól megy.  Tae... a kiadó szeretne egy markánsabb hangot, és... Ha már Kookie is itt van, arra gondoltam...
- Te is tudod, hogy nem fog menni.
- Hiányzol, Tae.
- Te is hiányzol nekem, Jiminie. De nekem itt a helyem. A nagyinak szüksége van a segítségre.
- Tudom. Csak sokat gondolkoztam rólunk, hármunkról, és arról, hogy...  - Jimin elhallgatott.
- Hogy?
- Tényleg farmer szeretnél lenni, Taeyung?
Most a másik fiú némult el.
- Nem akarom, hogy feladd az álmaid, Tae. Tudom, hogy most az tűnik helyesnek, hogy a nagyidnál maradj, de később? Tudom, hogy sosem bánnád meg, hogy ott maradtál vele, de azt nem bánnád meg, hogy feladtál mindent? Nem jöttél velem művészeti iskolába, nem mentél egyetemre, nem jársz el táncolni, nem tanít senki énekelni. El sem tudod képzelni, milyen hatalmas élmény gyakornoknak lenni egy ügynökségnél! Tudom, hogy semmi közöm a döntéseidhez, Taehyung-ah, de nekem az is az álmom része volt, hogy veled és Jungkookkal együtt teljesítsem be a sajátjaimat. És fáj, mert tudom, hogy te is ezt szeretnéd. Szóval, csak gondold át, jó?
Taehyung egy percig csak a földet bámulta maga előtt, miközben a vonal másik végén Jimin szipogott.
- Rendben - válaszolt végül, aztán kinyomta a hívást. Abból még nem lehetett probléma, hogy átgondolja.

                                                                                                    ***

- Fiam, mostanában olyan arccal mászkálsz a házban, mint akinek fáj valamije - nézett a fiúra a nagymamája.
- Nem is - villantott rá Taehyung egy széles mosolyt,  ahogy elé rakta a teáját és elindult kifelé.
- Nem-nem, ez elől nem szöksz el! Ülj le szépen, és mondd el, hogy mi a baj.
Taehyung összeszorított ajkakkal telepedett le a kanapéra a nagyijával szemben, de nem szólt egy szót sem.
- Nos?
- Butaság - motyogta a fiú.
A nő felnevetett.
- Ha olyan butaság lenne, már rég elmesélted volna.
- De tényleg az... Tudod, mikor kiskorunkban Kookie-val és Jiminie-vel voltunk még Busanban, mindig azt játszottuk, hogy híres énekesek leszünk, mint a Bigbang tagjai.
A nagyi csak hümmögött, hiszen jól ismerte Taehyung által már a csapatot. Ha a fiú a tévében meglátott akár csak egy reklámot is velük, egyszerűen nem lehetett csatornát váltani.
- Jimin most az egyetemen modern táncot tanul, és nemrég az egyik kiadónál gyakornok lett, szóval nemsokára énekes lesz. És ennek nagyon örülök, de egy kicsit sajnáltam is, amikor először mondta. Aztán arra gondoltam, hogy végül Jungkook sem lett énekes, szóval nem olyan szörnyű, de aztán két nappal ezelőtt Jimin felhívott, hogy Kookie is ugyanannál a kiadónál van, mint ők. És még egy csapatban is lesznek. Együtt. Énekesek.
- Te pedig úgy érzed, hogy kihagytak. Hogy te vagy az egyetlen, akinek nem sikerült - fejezte be a fiú helyett a nagymama.
- Igen - bólintott Tae. - De közben szeretek itt lenni, szeretek Veled lenni, az állatokkal, imádom a természetet... És itt olyan békés minden. Különben sem biztos, hogy felvennének. Válogatóra kell menni, és ha még be is kerülnék, talán évek múlva debütálhatnék csak. Már ha egyáltalán kiválasztanának rá... De ha még össze is jönne, nem biztos, hogy lenne egyáltalán bárki, aki hallgatná a zenénket és... Még az sem biztos, hogy ugyanabban a csapatban lennék, mint ők ketten.