Éljen a pletyka, egy titkos világ rejtélyei [Befejezett]

Az esküvő

Eszter felhivta péntek reggel Lacit, de mivel ő nem volt otthon, így Lina vette fel a telefont:
- Hogy vagy Eszter?
- Köszönöm, nagyon jól. Te?
- Én is. Felkészültem a véres háborúra.
- Lina, kérlek add át ezt az üzenetet Lacinak. A háború miatt úgy döntöttünk Majláthhal, hogy vasárnap a mi Urunk 1931.-ik esztendejében március 30.-án lesz.
Linának megállt a lélegzete, nem tudta hogy megijedjen-e vagy örüljön neki.
- Én ééértem, de....
- Jaj május 22-ig nem tudunk várni, én is így jobb ötletnek tartom hogyha most lesz. A templomozás után átmegyünk a Rongyos Csárdába. Kérlek mindent pont így adjál le Laci bátyámnak.
Lina nem tétovázott, bement Laci szobájába, épp meditált.
- Laci!, nincs reakció.,- Laci! Laci!, oda ment hozzája és leült melléje.
- Nemrég telefonált Eszter húgod, szólt hogy az esküvő holnap után lesz. Úgy gondoltam, besegíthetnénk nekiek., Laci nem néz Linára csak gondolkodik tovább. Lina nem tudja tovább fogni a száját és megszólal:
- Laci én ezt így nem bírom tovább, napok óta olyan szomorú vagy nem beszélsz senkivel, nem beszélsz a gyerekeiddel sem, senkivel. Nem adhatod fel. Én nem ilyennek ismertelek meg 30 évvel ezelőtt. Olyan életerőd volt, mindent megadtál a családodnak. Akár mennyi munka után hazatértél a mi kis két szobás házunkba, majd az öt szobásba. Ez így nem mehet tovább, ma-holnap csatába mész, legalább értünk szedd össze magadat. Kérlek!
Laci Linára nézett, egy könny csordult le a szeméről, de megszólalni nem szólalt meg. A felesége meg sírógörcsöt kapott, rádölt férje vállára és úgy sírt.
Hosszú percekig így maradtak szótlanul.
Másnap már minden a régi kerékvágásba ment. Készülődtek az esküvőre, megvették a virágot, Laci Eszterrel közösen figyelte a készülődéseket a Rongyos Csárdában, a pap Laci lányának a férje volt, az esperes. A péterlakai cigányzenekar már gyakorolta dalait úgyan is az esküvő utáni lakodalomban 500 lejért ők zenélnek majd 3 óra hosszán. Lina elment a pékségbe és lerendelt 1 tortát és öt különfajta süteményt. A palota konyhájában csattogtak a kanalak, csobogott a víz, ki-be nyitották az ajtókat, nagy volt a sűrgés-forgás. Este az állomásra megérkezett Laci két lánya (Julianna és Emese), vejei és unokái. A vonat pontban nyolckor fotott be az állomásra. Az egész csapat kint volt, még Eszter és Zsófika is.
- Sziasztok!, kiálott fel Emese.- Apa! Anya! Eszter nénye! Emese és Eszter megölelték egymást. Laci átölelte unokáit.
- Hű hogy ti milyen nagyra nőttetek.
Este miután megvacsoráztak és mindenki lefeküdött, Laci kiment egyet sétálni a belső kertbe a két vejével.
- Remélem megkaptátok a levelemet?
- Igen, aszerint csomagoltunk.
- A csomagokat is átvittük a pirostelepi telekre. Hisz ott leszünk elszállásolva.
- Nekem első a lányaim és az unokáim védelme és egézsége. A háborúban velem tart a két fiam is, hisz ha nyerünk akkor egyikőjük lesz a trónörökös. Te a Szentgotthárdi család egyik tagja vagy. Fontos szövetségesünk. Annak ellenére, hogy 34 éves vagy, (felesége 28 éves)már a Nagyernyei egyházmegye esperese vagy. Alig 9 évet szolgáltál mint pap. De tapasztalt vagy lélekgondozás és a vallástudomány terén. Így felkérlek hogy legyél te Erdély püspöke., Laci veje szívroham szerű állapotba került, lefagyott és nem tudott reagálni.
- Igen. Elffffffogadooom. Kössznöm.
- Te pedig, te leszel az új oktatásügyi miniszter.
- Megtisztelsz, köszönöm bizalmadat.
Másnap volt az esküvő, nagyon pompás volt. A templomot virágok borították, a szertartást a kutyfalvai esperes végezte. A szertartás végén beültek egy lovasfogatba ami elvitte őket a Csárdába. Az úton nagy tömeg ünnepelte a házasságot. A csárdaban meg másnap reggelig folyt a mulatság.