Éljen a pletyka, egy titkos világ rejtélyei [Befejezett]

"Egyedül érzem magamat"

Másnap reggel a két testvér Eszter és Zsófika beszélgetett Zsófikáéknál.
- Olyan egyedül érzem magamat., panaszkodott Eszternek.
- Miért? Meséld el ha valami történt.
- Raffi nem törödik velem. Szinte soha sincs itthon és valami gyanúsat észleltem. Igen jó viszonyt ápol Steinitz unokatestvérével Évikével.
- Ez rosszat jelent.
- De még mennyire.
- Egyet mondok szerencsére hogy nem házasodtatok össze.
- Szerencsére.
Eszter elmosolyodott.
- Veled szerettem volna elsőként tudatni az örömhírt. Terhes vagyok.
- De hát ez remek. Örülök hogy ti legalább boldogok vagytok. Mikor házasodtok össze?
- Nemsomára, május 22.-én remélhetőleg, majd kiküldjük a meghívokat.
- Hány hónapos terhes vagy, Esztike?
- Öt hónapos terhes.
- Hallottál valamit Laciról.
- Tegnap reggel óta semmit nem hallottam róla.
- Hát remélem jobb állapotban van most mint amiben volt tegnap reggel.
- Reméljük.
Nemsokára Eszter elment onnét és azonnal telefonált Lacinak. Majd Majláthnak, majd legvégül a főorvosnak. Laci nem sokat habozott a hír hallatán és azonnal átment Zsófikához. Vitt neki ajándékba egy új Párizsból hozatott parfümöt és egy tábla csokoládét. A beszélgetés folyan lassacskán ő is megbizonyosodott, hogy tényleg erősen szomorú.
- És miért vagy ilyen lehangolt állapotban?
- Én nem vagyok lehangolva.
- Zsófika látszik rajtad. Mond meg inkább mi az oka, csak úgy tudok segíteni.
Zsófika röviden elgondolkozott és felsóhajtott, majd megszólalt:
- Na jó elmondom. Raffi az oka.
Mostmár mindent értett Laci, elhitte amit Eszter mondott.
- Megcsalt?
Zsófika meghökken.
- Honnét veszed ezt?
- Tegnap együtt vacsoráztatok?
- Igen.
- Mi volt a vacsora?
- A szokásos, utána még desszertként felszolgáltam dobos tortát.
- Megette?
- Mind egy falásig.
- Szereted őt?
- Hogy, hogy,....
Zsófika zavarba jött. Laci kapott az alkalmon és saját egyedies stilusával megkérdezte gyengéden:
- Hogy?
Zsófiáról már folyt a víz, kivörösödött. Töltott egy pohár szódavizet és megpróbált megnyugodni.
- Persze hogy szeretem, de, de, mi ez a kérdőrevonás hirtelen Lacika. Nem értem, én se szólok bele a ti életetekbe.
- Zsófika, most hol van Raffi.
- Elment a kávézóba.
- Melyikbe ment?
- A Király utcaiba.
- Hol van Kutyfalván Király utca? Édes drága hugom, tudod jól hogy megcsal. Miért titkolod szerető bátyád elől.
Megcsörrent a telefon.
Zsófika megmenekült. Felvette.
- Laci, téged keres Dr. Emmerich. Várj odahozom hozzád.
- Hálló.
- Szejvusz pajtikám. Hallottam a szörnyű hírről. Épp Zsófikát akartam megvigasztalni.
- Erről ne is haljak.
Zsófia csak ekkor kezdet magához térni. Rögtön belekérdezett. Hangosan sutogott:
- Na miről Laci, miről?
- Semmiről hugocskám.
- Lacika megtudtam valamit.
- Mit? Azonnal mond!
- Biztos?
- Értem, rendben add le a rendelést. Két kávét, a megadott helyre, a megadott időben. Érkezem. Pá.
A főorvos semmit sem értett.
- Lacus, mióta rendelsz te két kávét, a megadott helyre, a megadott időben?
- Mi van?
- Ezt te mondtad.
- Én?
- Nagyanyám.
- Mikor?
- Az előbb.
- Kinek?
- Ne játszd a hülyét. A Bóni szerep a Csárdáskirálynőben nem rád találták ki.
- Ne zavarj össze édesanyám. Sok a baj.
- Értem. Na mész? Sok a bajod!
- Ja, akkor nem is tartalak fel tovább. Szióka. Raffit üdvözlöm.
- Pá.
Laci kilépett az ajtón és amig el nem érte a legelső telefonfülkét, meg sem állt. Ott felhívta a főorvost.
- Lacika, sajnálom., kezdte el nyálasan Dr. Emmerich,- Nem tudom biztosítani a két kávét, a megadott időpontban, a megadott helyszínen.
- Azt felejtsd el. Mit akartál mondani?
- Zsófika gyanuja bebizonyosódott. Raffi tényleg Steinitz rokonával találkozhat. A Király utca az fedőnév. A Király utca az a Károly utca. Pontosabban a Nagykároly utca.
- Ezt már nem is értem., jelentette ki csodálkozva Laci.
- Még te beszélsz nem értésről., tette hozzá nevetve a főorvos.
- Én a saját szememmel láttam úrfi.
- Holnap is találkozni fognak. Úgyhogy...
- Úgyhogy nekem volt igazam.
- Miben?
- Mindenben.
- Tehát?
- Raffi megcsalja hetek óta a drága hugomat.
- Gratulálok.
- És hánykor taliznak?
- 11 óra.
- Ott leszünk.
És tényleg ott voltak. A két kávé is ott volt, a megadott helyen, a megadott időben.
.......