The new classmate [✔️]

21. rész

– Szia, Lou! – mosolyogtam a kisangyalra, amikor ajtót nyitott nekem.

– Szia, Hazzus! – lépett ki, majd zárta be maga mögött a bejáratit. – Mehetünk?

– Valamit nem felejtettél el? – húztam fel orromat.

– Öhm... nem tudom, mire gondolhatsz... – vakarta meg tarkóját, mire mutatóujjammal ajkaimra böktem. Mint aki megértette, felcsillantak szemei és lábujjhegyre állva, apró csókot nyomott számra.

– Mostmár indulhatunk. – kaptam el kezét.

Niallék háza előtt lefékezve, rácsörögtem a szöszkére, pár perc múlva pedig vele bővült a társaságunk.

– Nie, beszéltél Cecevel? – érdeklődött Louis.

– Igen és képzeljétek! Kiderült, hogy szerkesztette a videót, mert titokban szerelmes belém!

– Igen, annyira tudtam! Amikor beteg voltál, ő is akart jönni hozzád és azt mondta, hogy egyértelműen szerelmes vagy belé. Akkor már együtt voltatok Zaynnel. – szólaltam meg.

– Jesszus, komolyan? – nevette el magát. – Annyi esze van, mint amennyi látszik. – jelentette ki.

– Ezzel egyetértek. – helyeselt Lou. – Amikor érkeztem, rám akart hajtani. Az első kérdése az volt hozzám, hogy van-e barátnőm.

– Hazudtál neki. – vágtam rá rekedtes hangon.

– Miért, mit válaszoltál? – kérdezte Niall.

– Hogy nincs, de ő nem az esetem.

– Mert Harry az eseted. – felelte Ni kedvesen.

– Nem, Nini, akkor még együtt volt Eleanorral! – kicsit ideges lettem, mert szorítottam egyet Louis ujjain, amitől egy reccsenést hallottunk és egy hatalmas szisszenést, ami Lou torkán tört fel.

– Basszus, Harry, te eltörted az ujjait? – torpant meg Niall és megragadta Louis csuklóját, hogy megvizsgálja. Én csak csöndben megropogtattam ujjpereceimet és a két fiút figyeltem, illetve azt, hogy Louis szeméből kicsordult néhány könnycsepp.

– Niall, ez nagyon fáj! – nyögött fel Louis, a rossz érzéstől.

– Bocsi... – sziszegte Ni. – Harry, te mégis hová mész? – kiáltott utánam, amikor már több méterrel előrébb jártam és egyre csak távolodtam.

– Suliba! Vidd el Louist orvoshoz! Majd délután beszélünk! – fordultam meg egy pillanatra, majd folytattam is az utamat.

***

A terembe lépve, mindenki felkapta a fejét rám, majd miután megállapították, hogy csak én vagyok, folytatták az addigi tevékenységüket.

Az első dolog, amit észrevettem, hogy Alexa nem volt sehol sem. Megráztam a fejemet és lepakoltam a táskámat a helyemre és levágtam magam a székemre, majd elővettem a telefonomat.

– Styles. – szólított valaki kimért hangon. Felnéztem. Zayn.

– Malik. – biccentettem.

– Gyere ki, beszélni valónk van. – bökött a folyosó felé, mire feltápászkodtam, a mobilomat a farzsebembe csúsztattam és követtem. Egy csendesebb helyen állt meg, én pedig nekidőltem a falnak.

– Mit akarsz tőlem? – sóhajtottam unottan.

– Hol van Louis és Niall? Miért nincsenek veled?

– Mit akarsz te Louisval? – húztam össze a szemöldökömet.

– Figyelj rám, Styles... – nézett bele mélyen szemeimbe, a tekintete szinte már zavarba hozott. Éreztem, hogy nem túl pozitív dolgot fogok hallani. Milyen igazam lett! – Louis és köztem érdekes kapcsolat van.

– Gondolhatok rosszra? – szakítottam félbe.

– Ehm... nem tudom. Mit értesz a rossz alatt?

– Dedikink. (mazsola1221 tudod, ne félj🌚🌝-szerk.) – motyogtam.

– Jesszus, Styles, ennyire el van rontva a fantáziád? – röhögte el magát kínosan. – Mondjuk nem rossz a kisangyalod, de nyugi, nem veszem el tőled... még...

– Mivan? – nyíltak nagyra pupilláim.

– Louis és köztem különleges kapcsolat van. Ilyen őrangyal féle vagyok számára... szóval, majd muszáj lesz lemondanod róla.

– Mi... mi?

– Semmi, semmi... – legyintett. – Szóval, mi van Niallel? Hol van?

– A korházban Louisval... – suttogtam.

– Miért ő ment el vele? Miért nem te?

– Mert... én ártottam Louisnak. – sütöttem le a szemem.

– Hogy mit csináltál? – mivel nem feleltem semmit, csak a földet pásztáztam, tett pár lépést felém és a falhoz szorított. – Styles, te nem bánthatod Louist... vagy el kell vennem őt tőled...

– Zayn... – ejtettem ki halkan a keresztnevét, életemben először. – Úgy értem, Malik... én nem értem ezt az egészet! Miért kellene neked az, aki az enyém? Neked ott van Niall!

– Én nem szeretem Niallt! – hajolt közelebb. A leheletét már éreztem arcomon. – Ez az egész nagyon-nagyon bonyolult. Én szeretek valakit, óvok valakit és valakit sajnos ki is kell használnom.

– Malik... mi vagyunk az a három ember? Az első én, Louis a második, Niall pedig a harmadik? – lehajtotta a fejét. – Te... te nem szerethetsz engem! Nekem ott van Louis!

– Sajnálom... sajnálom, Harry... – sosem hívott még így és sosem beszélt még hozzám ilyen gyengéden és lágyan.

– Erre most... már nem tudok mondani semmit... engedj el... – rántottam le magamról karjait, majd otthagytam. Szóval kihasználta Niallt, szeret engem és kell neki Louis... remek.

Visszamentem a terembe, helyet foglaltam és fejemet a padra hajtottam. Miért ilyen bonyolult ez az egész? Miért nem lehetünk boldogok? Miért kell ennyi dráma? Miért van ennyire elcseszve az életem?