Vajon létezik? /S Z Ü N E T E L/

36. fejezet

Adam szemszögéből:

Amikor Debora Alex fejéhez vágta az alkunk, nem tudtam, hogy hogyan is reagáljak, ugyanis voltam akkora idióta, hogy hagytam magam belerángatni ebbe az egészbe.
-Mi. A. Fa**t. Akartok?-fordulok ingerülten a két alak felé.
-Ugyan Addy! Nem hozzád való az a kis cafka.-veti oda Debora.
-Mit tudsz te egyáltalán?? Mi közöd van az ÉN magánéletemhez??? Igen is szeretem ezt a lányt és nem csak az alku miatt vagyok vele. Sokkal boldogabb voltam ebben a rövid időszakban, mint egész életemben.
-Mondjuk...el tudom képzelni, hogy mit művelhetsz vele az ágyban!-gondolkozik el Jack...ami engem nagyon nyugtalanít..-Ugyan ilyen vad vagy inkább óvatosan szereti?-folytatja.-Azok a mellek és az a segg...-sorolná, de az öklöm már az arcát eltalálva ért célba. Hátra tántorgott, de pillanatokkal késöbb egy erősebb jobbost éreztem meg a bal szememnél, a következő ütést pedig a gyomromba kaptam, mire összegörnyedtem, de már támadtam is vissza.
A számból csordogáló vörös folyadékot törlöm le az államról miközben sietek a kocsimhoz. Hülye voltam, hogy hagytam elmenni. Mondjuk okot sem adtam rá, hogy maradjon. Csak álltam előtte megsemmisülve és vártam a reakcióját, ami elég szar ötlet volt. Az első utamba kerülő üzletbe bementem és vettem egy-két üveg whiskyt. Gyors fizetés után, ahogy a kocsihoz értem lecsavartam az egyik üveg kupakját és nagyokat kortyoltam belőle. Ezt megcsináltam még kétszer és csak az után ültem be a kormány mögé és már mentem is a nővéremhez, mivel tudom, hogy haza nem ment, hiszen nincs miért. Engem látni se akar.. Darcy pedig Kyranál van.
Kettesével szedtem a lépcsőfokokat, miután kiszálltam az autóból, majd kopogás nélkül berontottam a házba.
-Itt van?-megyek be a nappaliba, ahol a nővérem és Oliver összebújva fekszenek a kanapén, mint mi pár hónappal ezelőtt Alexal...akkor még minden rendben volt..
-Már egy ideje elment...Azt hittem gyorsabban leesik, hogy mit is műveltél!-dorgál le.
-Kyra..tudom, hogy hülyeséget csináltam, de nem tudom visszaforgatni az idő kerekét. Ha tehetném hidd el már megtettem volna.-túrok idegesen a hajamba.
-Mivel bántottad meg ennyire?-teszi karba a karjait.
-Igazából esélyem sem volt megszólalni...Jack elintézte, hogy egy egész életre elege legyen belőlem...
-Jack? Az a Jack? Azt ígérted, hogy kiszállsz!!!-emeli meg a hangját.
-Kiszálltam okéé? De nem engedtek el olyan könnyen...
-Miről beszélsz?
-Volt egy alku...Ha családot alapítok tiszteletben tartják a döntésem és elengednek...
-Ugye ezt nem mondod komolyan? Mikor ment el ennyire az eszed te idióta?!-kiabál és a tenyere már az így is sérült arcomon csattan.
-Megvárnád amíg befejezem, mielőtt megversz? Köszönöm!-mordulok rá én is.-Szóóval...elég nagy pácban vagyok, tudom....Igaz, hogy eleinte nem gondoltam bele a dolgokba..,de Alexet nem használtam ki!!
-Hát öcsi, ez most nem igazán látszik.
-Azért nem mondtam el neki ezt az egész fogadást, mert tudtam, hogy akkor elhagyna....Mondjuk nem úgy sültek el a dolgok ahogy én szerettem volna. El akartam mondani neki csak más körülmények között. Mesélni neki a múltamról..és csak aztán bevallani ezt az egészet. Én tényleg SZERETEM ŐT.-nézek rá szomorúan.
-Láttam rajtad az elmúlt pár hónapban, hogy hogyan néztél rá vagy néztetek egymásra. De ez az egész most eléggé ellened fordult, és ezért nem is hibáztatom Alexet...én is ugyan így reagáltam volna az ő helyében.-ölelt meg, mire én is köré fontam a karjaimat.-Te ittál?-szagól meg még jobban.
-Talán. Húzom el a szám.-És most hazamegyek folytatni.
-Szerinted elengedlek így?-emeli rám a tekintetét.-És amúgy is..Mi történt az arcoddal?-nyúl állam alá, hogy jobban szemügyre vegye.
-Levezettem a feszültségemet Jacken. Bár nem sokat segített. Ugyanis addig amíg nem beszéltem meg a dolgokat Alexel, nem nyugszom meg. Legszívesebben most addig keresném a városban amíg meg nem találnám és meg nem hallgatna...
-Alexnak most egy kis időre van szüksége. Nem fogja ennyiben hagyni a dolgokat mert ő annál jobban szeret, annak ellenére is, hogy ekkora egy barom vagy. Annyit elárulhatok, hogy egy kicsit lenyugodj, biztonságos helyen vannak. A lelkemre kötötte, hogy ne mondjam el neked és tiszteletben tartom a döntését.
-Azt hiszem igazad van. Nem tapadok rá mert azzal csak elüldözöm magamtól még jobban, és mivel ennyire erősködsz, itt alszok, de akkor még behozok pár dolgot a kocsiból.-indulok meg az ajtó irányába.
Gyorsan kivettem az anyósülésről a másfél üveg whiskyt és visszaindultam a meleget nyújtó lakásba, egyenesen a régi szobám felé. Az ágyra letettem az üvegeket és kihalásztam a szekrényemből egy szürke mackónadrágot és egy tiszta alsót amit szintén az üvegek mellé dobtam. A fürdőbe érve a ruháim a kád mellett végezték a földön, én pedig beléptem a zuhanyrózsa alá. A forró víz égette a testem, de nem érdekelt ugyanis megérdemeltem. A gondolataim Alex körül forognak...nem bírom kiverni a fejemből. Minden olyan tökéletes volt. Néhány órája még vágyakkal telve szeretkeztünk..most pedig itt vagyok a nővéremnél, míg róla azt sem tudom, hogy merre ment és, hogy hol is van pontosan. Szóval csak hoztam a formám. Gyorsan és egyszerűen baszok el mindent. Csak annyi lett volna a dolgom, hogy a kapcsolatunk elejétől fogva őszinte legyek vele.. A falba öklöztem, majd magam köré csavartam a törölközőt és elhagytam a gőzzel megtelt helyiséget. A kikészített ruhákat gyorsan magamra kaptam és bedőltem az ágyba és már nyúltam is a vigaszom felé. Meghúztam a tartalmát, mely végig égette a nyelőcsövemet de nem érdekelt. Az éjszaka folyamán pedig csak ezeket ismételtem...Gondolkodtam...ittam és a közös képeinket néztem. Fájt a szívem, hogy most nincs itt mellettem és nem alszik a mellkasomon..nem ölel át vékony karjaival és nem bújik hozzám törékeny kis testével. Fáj, hogy nem szűrődik át a másik szobából a kicsi Darcy keserves sírása...
Az egész elmélkedésem addig-addig húzódott, míg fel nem virradt a nap. Kábultan figyeltem az ablakon át, ahogy az ég színe egyre csak világosabb lesz. A telefonomra pillantottam, hogy megtudjam hány óra van..07:09.. Nagyszerű.. lehet mindenkinek az lenne a legjobb ha ma nem mennék be dolgozni...vagyis egy darabig..A hátteremet újra megpillantva nem tudtam tisztán látni a dolgokat..így nem gondolva a következményekre megnyomtam a zöld ikont a név mellett. Egy csörgés...két csögés..
--Halo?-szól bele a reggeli rekedtes hangján..egyszerűen imádom!
--Szia kicsim..
--A..adam...mit akarsz?-hallom a hangján, hogy egyre mérgesebb lesz.
--Szerlet..szerlet..ahjj..nem bírrrm..-mordulok fel.
--Te ittál?
--Egy keveset..de valaamit tud..tudnod kell..szer..et...szeretlek..-nyögöm ki nehezen forgó nyelvvel.
--Figyelj Adam..Nem érsz el semmit ezekkel a bókokkal..El kell fogadnod, hogy a tetteidnek vannak következményei.. Tudod erre a legkevésbé sem számítottam.-csuklik el a hangja. A szívem szakad meg érte, hogy ilyen helyzetbe hoztam..miattam sír..
--N..ne sírj kérlek!-kérlelem, miközben ülök fel az ágyon és indulok el a fürdő felé, de hírtelen megszédültem, a fejembe belenyilalt a fájdalom és már nem is figyeltem, hogy merre lépek, így szerencsémre el is estem..
--M..mi volt ez?-aggodalmaskodik..
--Cshak el..elestm. De figyelj..uhgye tisztában vagy, hogy nem engedlk ell?-döntöm a hideg csempének a fejem.
--Bevallom elég sokszor megfordult a fejemben, hogy ennyi volt...főleg az után, hogy nem magyarázkodtál és nem jöttél utánam, hogy megállíts.. -mondja mikor nővérem viharzik be a szobámba..
-Mi volt ez az előbb?-kiabál.
-Ne. Kiabállj..Te..telefonálok.
--Ö..öö ez ki volt?-esett kétségbe.
--Csh..cshak Kyra...
-Normális vagy? Tudod, hogy hogy megijedtem?-folytatja, majd lekever egy pofont.
-Nyugodj máhr le Khyraa..Cshak elestem..és amúgy ish szóltam, hogy telefonálok!!
--Jól hallottam, hogy..
--Ighen..megint felképelt..-támaszkodok meg a mosdókagylónál.
--Megint?-látom magam előtt ahogy kíváncsian felhúzza az ívelt szemöldökét.
-Kivel beszélsz? És hogy nézel ki?
-A..alex felvette nekm.. --Olyan jó hallani a hangod.
--Mondtam, hogy..-és már nem hallottam, hogy mit mondott mert az én drága és egyetlen nővérem kikapta a kezemből a készüléket.
-Te meg mit csinálsz? Add vissza!-nyújtom ki a kezem.
--Bocsi Alex..most nem igazán tiszta az agya..egy kicsit kikészült ő is.....Lassan minden rendbe fog jönni. Most leteszem mert rendbe kell raknom ezt az idiótát..-néz rám.
-Le ne merdd tenni.-indulok meg felé.
--Szia. Vigyázz magatokra!-mondja és és...leteszi.
-Kyraah. Te..te komolyan megőrültééél?-kapom ki a kezéből a telefont, amit könnyű szerrel vissza is szerez.
-Úgy csinálsz mintha tegnap este nem erről beszélgettünk volna..Időre van szüksége.
-Nem fogom ölbetett kézzel végignézi ahogy kilép az életemből..Nem hagyhatom..-rogyok a wc-re.
-Egy szóval sem mondtam, hogy ne harcolj érte..csak azt, hogy ez lehet még korai volt.
-Dehogy volt korai..-mondom.
-Nem most fogok leállni veled veszekedni. Gyere.-karol fel és elvezet a zuhanyig.-Fürödj le és told le a segged reggelizni.
-Inkább aludék egyet.-mondom, de már be is lökött a hideg víz alá.
-Ááááh..te normális vagy Kyra?? Ez nagyon hideeeg!!-nyafogok mint egy öt éves kisfiú.
-Két percet kapsz! Ne akard, hogy én jöjjek vissza érted!-néz rám fenyegetően.
-Jolvanna.-törődök bele.

A jeges fürdő után jól felöltöztem ugyanis egy ,,kicsit,, fáztam. Köszi Kyra..tényleg. És lementem a konyhába.
-'Reggelt.-köszönök Olivernek.
-Jó reggelt. Bár ahogy hallottam és látom, nem olyan jó.-röhög ki.
-Egész jól indult..csak a drága feleségednek muszáj volt beleavatkoznia.-nézek szúrósan az említettre.
-Igen..közbeléptem, hogy nem kövesd el életed legnagyobb hibáját.-rak elém egy gyógyszert.
-Kössz.-öblítem le.-Bár szerintem az, hogy próbáltam beszélni Alexel nem olyan nagy hiba.
-Felhívtad Alexet?-néz rám Oliver.
-Igen..
-Na és mit mondott?-kíváncsiskodott.
- ,,Civakodott,, velem..Elmondta, hogy a bókjaimmal nem sokra megyek..És én azt vettem ki a szavaiból, hogy örült annak, hogy felhívtam. Ugyanis tegnap nem kerestem egyből az után.
-Naa. Dehát ez akkor jóó.-tartja a kezét, hogy belecsapjak.
-Oliver? Megmondanád, hogy kinek az oldalán állsz?-vonja kérdőre a felesége.
-Háát..ki..kicsim persze, hogy a tiéden.-fogja meg a kezét, én pedig nem bírtam tovább és elröhögtem magam.
-Khm..papucs..khm..-veregetem vállon és felvonulok a szobámba.