「 둘 」 00,2
Baekhyun dupla matematikán ült, s különös módon teljesen éberen döntötte tenyerébe állát, minden alvási szándék nélkül.
Nem is tudott volna most egy másik világba csöppenni, hiszen egy új, zavaró tényező fészkelődött mellette.
Chanyeol vigyorogva nézett szét új helyéről a tanteremben. Múlt órán Jung közölte, hogy nem ülhet többet a zajos társaság közelében, mondván rossz hatással vannak rá. Utolsó lehetőségként a padtárs nélküli Byun Baekhyun maradt, aki ötös volt matekból.
Yeol nem értette ez hogy lehetséges, annak ellenére, hogy a fiú év eleje óta csak annyit tesz az óráért, hogy beül, és részt is csak testileg vesz rajta.
Irigy volt rá. Nem értette, valaki hogy remekelhet úgy egy témában, hogy nem is foglalkozik vele.
Az idősebb végül engedte kicsúszni kezei közül állát, s feje szépen lassan vándorolt le kinyitott könyvére. Nem volt olyan puha, mint a paplanja, esetleg a táskájába gyömöszölt kabátja - amin amúgy rajz órán szokott feküdni, mert az tényleg nem érdekelte.
Fontolóra vette, hogy megmozdul s kiráncigálja kabátját, de végiggondolta mennyit kínlódott vele szünetben; inkább elvetette ötletét.
Baekhyun szörnyen unatkozott.
A fiatalabb komolyan érdeklődött valami - pontosabban valaki - iránt.
Még nem találkozott olyan emberrel, aki unta volna a békés semmittevést. Oh, ha tudta volna Baek mennyi ideig tudott egy helyben feküdni, egy adott pontot bámulva.
Itt jelen esetben nem volt adott pont, tekintete össze-vissza cikázott a terem minden pontján, de különös figyelmet fordított arra, nehogy padtársa is egy tárggyá váljon, akit bámulhat.
Chanyeol-t életében először figyelmen kívül hagyta valaki.
Ő azonban leplezetlenül vezette végig íriszeit a fiún, elgondolkodva a néha megjelenő hullámban mellkasa környékén.
Tekintetét inkább elkapta a mellette ülőről, s pilláit lehunyva próbálta megfejteni az eleinte rosszullétnek hitt emócióit.
Yeol valami újat, s megmagyarázhatatlant érzett.
Aznap ő volt az aki nem aludt.
[Ne haragudjatok, ha nagyon unalmas. Gondolkoztam, hogy hosszabban írom le a - majdnem- mindennapi dolgait a srácoknak, de elég eseménytelen így is... Még mindig várom a véleményeket!^^]
YOU ARE READING
Szerethetlek? ❁ ChanBaek
Teen Fiction❝Hajnali két óra lehetett, mikor még mindketten kint fekve a tetőn nézték a csillagokat, melyek beragyogták az egész égboltot. A sötétség lassan ereszkedett le közéjük, meggyilkolva a beszélgetést s lecsökkentve egy-egy elsuttogott szóra. Nem is k...