Szerethetlek? ❁ ChanBaek

→ 14.⇣Mosolygós

「 열 넷 」 00,14

Mi lehet szép egy szerda reggelben? Baekhyun mindig elgondolkozott ezen, az adott napon. Néha még talált is benne szépet, esetleg voltak okai a középső nap kibírására, de most, ahogy harmincketten ott hangoskodtak a terem előtt, mert nem nyitotta ki az ajtót nekik senki, csak rossz dolgok jutottak eszébe.

Még úgy is fájt a feje a többiektől, hogy elvonult egy távolabbi padhoz, a szemben lévő terem mellé. Hangosak voltak. Ő is hangos volt, de csak a fejében. Gondolatai egymást félszakítva löktösődtek, mégsem zavarta. A saját, csendes hangzavarában volt egyedül.

Baekhyun szeretett gondolkodni.

Valaki ledobta mellé a táskáját, de ezt csak akkor vette észre, mikor az a valaki be is hatolt a személyes terébe, minden engedély nélkül.
Barna göndörhajú mosolygós szerda reggelnek nézett elébe a mellette helyet foglalóval.

- Azt mondják ma helyettesítés lesz az első három órában. - szólalt meg. Az első két óra matematika, az utána lévő pedig fizika. Két hete változott az órarend, ez pedig elég idő volt rá, hogy megutálja mindenki a szerdát.

Baekhyun azért, mert három órát kellett idióta emberek között töltenie, Yeol pedig azért, mert a másik szomorú volt.

- Remek. - válaszolta, Chanyeol pedig hátradőlve kémlelt körbe a folyosón. Az ő osztályukon kívűl mindenki a termekben volt, a csukott ajtók mögött. Ő is be akart menni a terembe, mert előző nap bent hagyta a pénzét, anélkül pedig aligha látták volna szívesen a büfében.

Végül csengő után tíz perccel megérkezett a helyettesítő tanár. A helyettesítő tanár, aki Yeol mindennemű hisztériáját elutasítva zavarta a helyére. Baekhyun nevetett a szomorú arcán, mire bevágta a kamu sértődést. Fejét a padra hajtotta, s arcát keresztbetett kezeivel eltakarta.

- Naaa. Majd szünetben elmész! - fogta meg Baek a felkarját, de mikor csak egy szusszantást kapott, óvatosan elkezdte rángatni a másik karját. - Megyek veled én is. - ígérte meg, mire a magasabb felkapta fejét, győztesen elvigyorodva.

- Már nem teheted semmissé! - mutatott rá.

- Nem is akartam... - sóhajtott.

Chanyeolt boldoggá tette, amiért a másik nem úgy nézett rá, mint a semleges osztálytársaikra.
Mert kezdett benne szépen lassan megbízni, mely hosszadalmas folyamatnak tűnt, de neki teljesen megérte.

Chanyeol érezni akarta Baekhyun bizalmát.

S maga is meglepődött, mikor a másik hálásan rámosolygott, miután vett neki epres tejet a büfében, első óra utáni szünetben.