24. fejezet

123 14 2
                                    

 Pezsgős poharainkat az égnek emelve köszönjük meg a többi stábtagnak az éves munkáját. Tom fekete öltönyben feszít a színpad közepén és a poharában lévő áttetsző anyagot egy húzásra megissza, mint ahogy rajtam kívül szinte mindenki. Boldog taps lengi be a termet, majd ahogy újra elindul a zene, az emberek a tánctérre özönölve kezdenek bele egy újabb vad, éjfélig tartó táncba. A pezsgő maradékát forgatva az ujjaim között, szórakozottan nézem munkatársaim és barátaim önfeledet boldogságát. Az év utolsó napja, amiből mindenki megpróbálja a legjobbat kihozni.
A szemem sarkából figyelem Ashlee és Pete távolságtartó, megjátszottan meghitt táncát. Nem merek teljesen feléjük fordulni, mert nem akarom még csak az ötletét sem felvetni, hogy van köztünk valami. Ó, pedig nagyon is van! Arcomat enyhe, boldog pír önti el hacsak arra gondolok, hogy mi minden történt az elmúlt pár napban. Bár az elején szkeptikusan, kicsit félve álltam hozzá ehhez az egész titkos kapcsolatos dologhoz, ahhoz képest most nagyon is jól működik. Éjjeli légyottok, lopott percek kettesben, cinkos összenézések és érintések. A lebukás veszélye csak még inkább izgalmasabbá teszi az együtt töltött időnket. 

A tánctéren utat törve maguknak Santal és Margareth közeledik felém, előbbi már igen becsiccsentet állapotban egy üveg brandy-t szorongatva az ujjai között. Amikor mellém érnek, Santal egy erőteljes ütéssel a hátamra csap, majd magához ölelve az üvege száját az arcomba nyomja.
- Igyál aranyom! - kurjant meglöttyintve a barna folyadékot, ami csak kicsin múlik, hogy nem a ruhámra ömlik.
Számat összeszorítva állok ellen, amíg Margareth le nem rángatja rólam ittas barátnőnket.
- Naa, csak picikét! - gügyög újra felkínálva az alkoholt, de csak a fejem rázom nevetve.

- Köszi nem, nincs a terveim között, hogy leigyam magam a sárga földig.

Ehhez az elhatározáshoz persze hozzájárult a múltkori teljesen kieset esküvői éjszakám, amin Patrick-kal a tudtom nélkül smároltam, és a másnapi rosszullét, amit nem kívánok még egyszer megtapasztalni. De hogy miért nem hajtom le akár csak a pezsgőm is, az egyértelműen a Pete által megszabott szabályok miatt van. Ha úgy tetszik, kerek perec kijelentette múlt este, hogy egyetlen korty alkoholt sem ihatok, mert láthatóan nem bírom. Elsőnek kiröhögtem, azt hittem csak viccel, de amikor kiderült, hogy komolyan gondolja, csak megvontam a vállam. Nem mintha alkoholista lennék, hogy nem bírom ki nélküle, bár anyám által a szándék biztos hogy bennem van.

- De hát szilveszter van! Mi szakításon átesett nők tartsunk össze!
Bár ezeken a kijelentéseken lenne mit vitatnom, inkább csak ismét a fejem rázva elmosolyodok és segítek Margareth-nek leültetni hőn szerelmes barátunk.
- Komolyan, tíz percet adok neki, aztán kidől - sóhajt styles-tunk, rosszallóan összehúzva fekete szemöldökét.
- Majd segítek lefektetni egy szállodai szobába - nyugtatom, de Margareth már nem is figyel, ehelyett  valahova a hátam mögé bámul elkomorodva.

- Oké, ne nézz hátra, de Patrick pont ide tart.

Ezek után milyen lelki erő kell ahhoz, hogy ne nézzek hátra, de komolyan?! Csak állok mint egy sóbálvány, míg az agyamban végig pörgettem a lehetséges okokat. Miért akarna pont most beszélni velem, mit tettem, mit mondtam? Csak ne akarjon mindent elölről kezdeni, kérlek!

- Khm - hallom az erőteljes köhintést a hátam mögül - Natasa beszélhetnénk?

Óvatosan hátra pillantok a vállam felet, és szembe találom magam a fekete öltönybe öltözött, félénken rám mosolygó fiúval.

- Öhm... persze - hebegem és akaratlanul is, de oldalsó pillantást vettek a terem túloldalán elmélyülten beszélgető Pete-re.

Nem sokkal megyünk arrébb, épp csak annyira, hogy Margareth-ék ne hallják miről beszélünk és a teremben jó páran észrevegyék, hogy félrevonulunk a növények mellé. Ha ebből nem kerül ki pletyka, akkor semmiből... Zavartan összefonom magam előtt a karjaim és a tömegre pillantgatva várom, hogy túl essünk ezen a beszélgetésen. Nem mintha nem örülnék neki, hogy végre hajlandó beszélni velem, de majdnem három hónapig tartó duzzogás után megérthető miért viselkedek ilyen távolságtartón.

Fangirl // F.O.B //(Befejezett)//Donde viven las historias. Descúbrelo ahora