Lakkcipője fekete, fényes;
Nem ütött, nem kopott: fenséges.
Nem túlzott semmi, és nem csicsás;
Magasztos öregúr, nem vitás.
Nadrágja szépen vasalt, szürke;
Benne mozgó láb már nem fürge.
Járása büszke precizitás;
Magasztos öregúr, nem vitás.
Ingje alja övébe tűrve;
Nem csatlakozék ő a zűrbe.
Inge páratlan; nem szálhibás;
Magasztos öregúr, nem vitás.
Zakója felülmúlhatatlan;
Az ifjúságtól majd' kicsattan.
Öreg bölcs, de mégis fifikás;
Magasztos öregúr, nem vitás.
Kalap takarja szemét, fejét;
Haja elérte színe tejét.
Alatta egy kis szenilitás;
Magasztos öregúr, nem vitás.
Arca nyúzott, vasalhatatlan;
Elmúlhatott már ötven-hatvan.
Szeme sötét bogár, karikás;
Magasztos öregúr, nem vitás.
Élete hosszú, s még hosszabb lesz;
Kaszás már, kit barátjának vesz.
Nem élt nála jobban senki más:
Magasztos öregúr, nem vitás.
(2018. március)
Dry
ESTÁS LEYENDO
Gyermeki Szemmel
PoesíaVan, hogy az embert elöntik olykor a nyugtalanító, vagy éppen kellemes gondolatok. Az idegtépő, vagy a lelket melengető percek. Amikor legszívesebben felakasztaná magát, vagy amikor a keblére ölelné az egész világot. Na már most, egy kamasznak kéts...
