Párizsba tegnap beszöktem én:
Repülőn röpültem idáig,
Lépkedtem a város peremén;
Ily boldog tán nem voltam máig.
Kis és nagy utcáit járva,
Akár reggel, délben, éjszaka,
Párizs szívét nékem kitárta,
Bár még furcsa, idegen szaga.
Más levegő és más emberek,
Más szagok, dalok, más ételek,
Nincs magyar öreg, felnőtt, gyerek;
Mindenütt francia életek.
Igéző, idegen szerető,
Kinek karjaiba fordulok
Mikor legjobban ő szeret, ő,
S szépségébe belebambulok.
Hogyha elhagyom e szép várost,
Szóljon rólam innen memoár,
S üzenem, mint előttem számos:
Merci Paris, et au revoir.
(2018. április)
Dry
KAMU SEDANG MEMBACA
Gyermeki Szemmel
PuisiVan, hogy az embert elöntik olykor a nyugtalanító, vagy éppen kellemes gondolatok. Az idegtépő, vagy a lelket melengető percek. Amikor legszívesebben felakasztaná magát, vagy amikor a keblére ölelné az egész világot. Na már most, egy kamasznak kéts...
